Mojzer Miklós: M. S. mester passióképei (1976)

késő gótikus festőművészetnek is remekei. A Kálvária-kép északon talán a grünewaldi, isenheimi Kálváriát időben megelőző passiófestmények csúcsa is.

A TÖRTÉNETI M. S. MESTER

azonosítására az eddigi kísérletek eredménytelenek maradtak. Több mint remény azonban, hogy sikerül a festő személyét megtalálni, egykori működését lehetőleg rekonstruálni, sőt más műveit is azonosítani. Mindez nem a szerencsés véletlentől, hanem a sokoldalú kutatástól várható.

A történeti vizsgálódást megnehezíti, hogy M. S. mester eddig ismert képei meglehetősen társtalanok. Közelebbi stiláris kapcsolataik feltárása szűkítheti csak a kört, amelyben a művészt kereshetjük. Bizonyíthatónak látszik, hogy helytálló az a közel hetven éve felmerült álláspont, amely szerint a metsző M. Z. mester és a budapesti Vizitáció mestere (azaz M. S. mester) azonos - a szignatúrák különbözősége ellenére is. Eszerint M. S. mesternek huszonkét metszete és három rajza (Berlinben, Nürnbergben és Münchenben) is fennmaradt. A metszetek és a rajzok ugyanazoknak a - főleg itáliai, német és német- alföldi - példáknak a hatására készültek, mint a képek, és stilárisan a lehető legközelebbi megfelelői a festményeknek.

Ugyancsak bizonyítható, hogy az egykori bányavárosokban - és éppen Selmecbányán - a festővel azonosítható művész nem élt. Az egykori Mária-templom főoltára nem helyben készült.

Művészetének tanúsága szerint a festő - bár ismerte és felhasználta a fiatal Dürer grafikai műveit - idősebb volt nürnbergi kollégájánál. Feltehetően az 1450-es években születhetett. Úgy látszik, 1500-ban

ez szentév volt, és sokan zarándokoltak Rómába - rövid időre Itáliában is megfordult. Metszeteit utazása után készítette. A Selmecbányái Mária-templom főoltárának festett szárnyai voltak tehát késői főművei.

14