Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)
A befejező: Simor János. CONSUMMAVIT
rát. Ezt a feladatot Stróbl Alajos végezte el. Pázmánnyal egyvonal- ban a másik oldalon szintén álló helyzetben ábrázolja Simort. Balke- . Zében az oszlopcsarnok tervrajzát tartja, míg tekintetét a kupola díszítésére szegezi, mely életének egyik legkedvesebb alkotása volt. Ha már a Várhegyen időzünk, nem haladhatunk el szó nélkül az egykori királyi, majd később érseki palota fennmaradt kisebb terme mellett sem. A kegyelet arra indította, hogy azt átalakíttassa kápolnának, és Szent István királyunkról nevezze el. Azt hitte, mert így vélekedtek a szakemberek is, hogy itt született első szent királyunk, s talán itt keresztelték és itt is koronázták meg. A legújabb ásatások ezt a feltevést megdöntötték, de ez mit sem von le Simor érdeméből, mellyel nagy királyaink legnagyobbikát akarta megtisztelni. Boldog volt, mikor jelentették neki, hogy a kápolna készen áll. 1874 aug. 27-én a szent király névünnepe oktáváján maga sietett, fel, hogy személyesen megáldja és elmondja benne az első szentmisét. Az esztergomi cívisek büszkén tekinthettek fel a várra és mindarra, amit ott láthattak. De önérzetüket nem kevésbé dagaszthatta, ha onnan lenéztek a Duna kígyózó vizére, mert a mellette elterülő plátón, ott gyönyörködhettek az új és nagyszabású s ugyancsak kupolás prímási palotában. Már a mozaikalapozású és márványoszlopos előcsarnok elárulja, hogy itt olyan palotáról van szó, mely méltóképpen szimbolizálja Magyarország első főpapi méltóságát. Simor nem a saját kényelmére alkotta, mert ő megelégedett azzal a három szobás és házi kápolnás lakással, mely a Dunára néző második emeleten foglal helyet. Ellenben annál díszesebbek és tágasabbak a fogadásra és tanácskozásra szánt termek, könyvtár-, levéltár- és A hivatali helyiségek. Külön traktus adott helyet az általa gyűjtött és beszerzett műalkotásoknak, melyet a köztudat „Keresztény Múzeumnak“ ismer. Mert Simor erre is gondolt! Ahogy a bazilikában külön termet szakított ki az ottani műkincsek kiállítására, azonképpen a prímási palotában is kb. 40 000 műből álló könyvtára, azután képtára, nagyértékű gobelinek, keleti szőnyegek, faszobrok és domborművek, fajánsz- és porcelánedények, finom hímzések s végül arany-, ezüst- és rézérmek gazdag sorozata részére külön-külön helyiségeket rendeztetett be. Azt tűzte ki célul, hogy Esztergom kis magyar Vatikán szerepét vegye át, és ezt elérte. Kiemelkedő szimbóluma a bazilika és tartozéka a prímási palota. Amit tervezett, azt CONSUMMAVIT, s ami széppel és kápráztatóval találkozik itt az ember, nagyrészt az ő nevéhez fűződik. 30
