Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)
Az ősi székhely és az új bazilika előfutára: Barkóczy Ferenc
2. AZ ŐSI SZÉKHELY ÉS AZ ÚJ BAZILIKA [ELŐFUTÁRA : BARKÓCZY FERENC Mialatt Esztergom az idegen hódítók és megszállók igáját nyögte, Nagyszombat, a Várdai során következő prímásaink menedékhelye érintetlen maradt a török támadásoktól. Az elmúlt másfél század folyamán tehát ott kellett berendezkednie az egyházkormányzat középpontjának. Meglett a prímási rezidencia, felépültek a különböző egyházi intézmények, elsősorban a káptalan és a szeminárium részére a szükséges épületek és szűkebb körre korlátozva fennakadás nélkül mehetett az egyházi élet. A jelzett időszakban helyet kellett cserélnie a királyi székhelynek is, s mióta a Habsburgok lettek a magyar királyok, az osztrák birodalmi gócpont Bécs lett, a megcsonkított magyar királyság székvárosa pedig Pozsony. Közel esett Nagyszombathoz, s mivel az országos ügyek az előbbi városban intéztettek, prímásaink itt is gondoskodtak maguknak állandó lakóhelyről, s hol itt, hol pedig Nagyszombatban tartózkodtak. A magyar élet ritmusa az ország felszabadulása után is még mindig akadozva lüktetett. A török megszállók után jött az osztrák önkény, s ennek ellenében ki kellett bontania /•/. Rákóczi Ferencnek a felkelés zászlaját: Cum Deo pro patria et libertate! A kuruc vitézek keresték a német labancokat, hogy kikergessék őket, s hadi útjukban nem kerülték ki Nagyszombatot sem. De mégsem szenvedett annyit mint Esztergom. Küzdött érte a magyar, és védte a német. Á várparancsnok, Kuckländer osztrák generális nem volt hajlandó egykönnyen átadni Rákóczi katonáinak. Az egyes portyázások után 1706 aug. 6-án indult meg érte a páros küzdelem, és eltartott szept. 17-ig. Ezalatt úgy hulltak az ágyúgolyók a Várhegyre, mint a zápor, s újabb rombolásokat okoztak. A kuruc hősiesség nem akart engedni, míg úrrá nem lesz itt. 9
