Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)
A főszékesegyház
A főszékesegyház a hatvanhat méter magas esztergomi várhegyen új klasszikus stílusban épült abban az időben, amikor Európában és hazánkban is ez a stilus jutott uralomra az építészetben. A templom építését Khünel Pál bécsi építész terve szerint Dackh dános vezette, majd ennek meggyilkolása után Hild József, aki az eredeti terven már sokat változtatott. A befejezési munkálatok és a belső díszítések aradi Lippert József és asti-i De Torna Antal nevéhez fűződnek. A templom alapkő- letétele 1822. ápr. 23-án. keresztjének feltűzése 1845. a'ug. 18-án. felszentelése 185b. aug. 31-én. zárókövének elhelyezése 1869. november 1-én volt. A felszentelés a fiatal I. Ferenc József személyes részvétele mellett országos ünnep keretében folyt le.* Az épület hosszúsága 107. szélessége a középen 48, a Duna felöli homlokzatnál 40 m. Oldalfalainak magassága 34 m. A kupola külső magassága a templom alapjától a kereszt csúcsáig 100 ni. A kupolán levő kereszt 7 m., a gömb átmérője, amelyen a kereszt áll. [2lh m. A kupola belső * Jegyzet. A „Vasárnapi IJjság“ 185(1 okt. 5-iki számában olvassuk: „A dölavatási ünnepélyt augusztus 2S-án a természet ritka tüneménnyel tüntette ki t. i. egy nagyszerű légtükrözéssel (fata morganával). Déleste ugyanis, mikor a nap lenyugovóban volt, főtemplomunk keleti táján egy felhő vonult, mellyre a nap sugarai az egész basil ika alakját feltünőleg leárnyékolták olly annyira, hogy nem csak sok környékbeli a látványban gyönyörködnék, hanem messze vidékiek is, teszem a több mértföldre eső' barsmegyei Kálnán miveit ossztálybeliek is a basilika képét a felhőben felismerték és magasztos •érzetre gerjedtek“.
