Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Magyarország hercegprímása

9

Rúdiiay Sándor prímás, volt erdélyi püspök nevéhez fűződik Esztergom új korszakának megalapozása a mai bazilika építésének megkezdésével, amely négy prímás alatt csak a múlt század nyolcvanas éveiben nyert teljes befejezést. (Gyönyörű eredeti tervének képét mellékeljük.) E korszak jelentősebb eseményeinek megemlítését jelen füzetünk egyéb adatai közt találja meg a figyelmes olvasó. ____

M

agyarország hercegprímása.

Midőn Szent István királynak sikerült már országát nagyrészben kereszténnyé tennie, nyugati mintára és Jézus tizenkét apostolának tiszteletére tizenkét főpásztort óhajtott adni a magyar kereszténységnek. Ezek közül tiz püspökség még ma is dicsekedhetik a szent király alapításával. E püspökségek élére, mintegy középfokul a római pápa és a püspökök közé, Szent István a prímást állította és székhelyéül szülővárosát, Esztergomot, az akkori fejedelmi székhelyet választotta.

Ahogy emelkedett az ország tekintélye Európában, épp úgy vált ki az Egyház mindenkori fejének, a római pápának udvarában az ország katho- likus népét képviselő főpapnak, az esztergomi prímásnak személye. Az a szoros összeköttetés, amelyben hazánk a római Szentszékkel állott, a primási szék tekintélyét igen megnövelte.

A királyt koronázó prímás kezdettől fogva az ország legelső zászlós ura. V. István 1270-ben az esztergomi ispánságot adományozta részére, mely időtől kezdve Esztergom érsekei Esztergom vármegyének örökös főispánjai. Y. Miklós pápa az újjáépített esztergomi főtemplom 1453-ban történt