Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Esztergom rövid története

Az Anj ou-ur al k o d ók alatt Esztergom inkább érseki várossá alakul. A pártkirályokkal és Csák Mátéval folytatott harcokban megrongálódott székesegyházat páratlan fénnyel, gót-stilben Telegdi Csanád prímás állíttatja helyre Nagy Lajos király bőkezű támogatásával.

Széchy Dénes alatt (1440—1465) ismét rászorul a templom a restaurálásra. Ekkor Hunyadi János kormányzó támogatja öt nagy költségeket igénylő vállalkozásában. Az építkezés négy évig tartott.

Vitéz János (1465—1472) érsek alatt gyönyörű épületekkel gazdagodott Esztergom s valósággal a múzsák hajléka lett. Csillagvizsgálója, könyvtára, képtára, palotái voltak s a várban nagyszerű függő kertjei. Vitéz szinte vetekedett Mátyás királlyal a tudomány és művészet pártolásában,

A fény Bakócz Tamás alatt is megvolt, hogy utána annál sötétebb és szomorúbb legyen Esztergom sorsa.

Szapolyai János rövid időre még fö- és székvárosának választja, Várday Pál érseksége idején (1526—1549) azonban Rogendorf zsoldos hadai telepszenek a vallás és tudomány csarnokaiba és Esztergom kulturális gócpont helyett fontos hadászati pont lesz.

Az érsek és fökáptalana 1526-ban elhagyják a várost és a terjeszkedő törökök elől Nagyszombatba menekülnek.

1543-ban már a félhold ragyog Esztergom tornyain.

1594. májusában Mátyás főherceg, a későbbi magyar király ostrom alá veszi és 1595-ben visszafoglalja a várat. Az ostrom alatt szakítja el egy