Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Esztergom rövid története

6

tíz első magyar püspökség elöljárójaként az esztergomi érsekséget.

Szent István halála után különösen Salamon és III. Béla királyok alatt volt gazdag és hatalmas Esztergom városa, amelyben még a XIII. században is tartottak országgyűléseket.

Hagy napokat élt Esztergom 1189. jirniusá- ba.n, amikor III. Béla a Szentföldre induló Röt- szakállú Frigyest fogadta itt vendégül. A fényes fogadtatást Frigyes fia, V. Henrik, palermói palotájának freskóin örökíttette meg.

Pár évvel ezután óriási tűzvész pusztított a várban, amidőn a királyi palota és a Szt. István által építtetett főszékesegyház is elpusztult. A várost és a királyi palotát III. Béla, a főtemplomot Jób érsek újíttatta meg 1195-ben.

1242-ben tatárhad ostromolta meg Esztergomot, amely Rogerius szerint „fölülmúlja Magyarország minden egyes városát.“ A város és népe tönkrement, a várat azonban a sajói ütközetből visszatért Simon gróf vitézül védelmezte várjobbágyaival s igy az meg is maradt. A sajói ütközetben Mátyás esztergomi érsek is elesett három más püspökkel együtt.

IV. Béla sokat tett, hogy a várost újra visszahelyezze régi fényébe. 0 maga feleségével együtt itt kívánt eltemetkezni a szentferencren- diek templomában, ahová Béla nevű fiát is temethette.

Szénsavval telített = ■ ;

Szent István ásványvíz

— —a iegj0bb üdítő és gyógyital I