Lánczos Zoltán: Esztergom a 18-19. században (Esztergom füzetek II., 1975))

1848. október 18.-én Kossuth Lajos is ellátogatott Esztergomba, ahol a hajóállomáson délután hat órakor a záporozó eső ellenére nagy tömeg fogadta határtalan lelkesedéssel. Állítólag akkor született az "Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára..." kezdetű dal, melyet a Fürdő Szálló előtt összeverődött tömeg Kossuth iránti szeretetét kifejezve énekelt.

A szabadságharcot leverték és 1849. január 15.-én Esztergom ismét osztrák megszállás alá kefült.- o Az esztergomi vár helyén már a rómaiak idejében erődítmény állott, melyet évszázadok alatt ismételten leromboltak, újraépítettek és átalakítottak. Történelmünk folyamán számtalan esetben kulcsfontosságú várnak számított, mely a tatárok támadásainak is sikeresen ellenállt. Hovatartozására a török háborúk, majd a nemzeti függetlenségi harcok idején - mint mér a fentiekben is láttuk - a hadvezetők mindég nagy súlyt fektettek. Kapcsolatban állt vele a Bazilika, mely mindég osztozott sorsában. Legutóbb a törökök pus titotték el, s helyén Mária Terézia épttetett. egy kisebb székesegyházat, majd végleges, mostani épületének alapkövét 1822-ben Rudnay Sándor érsek rakatta le. Tervrajzát Khünel Pál műépítész tervezte, az építkezési munkálatokat Pákh János vezette. Az építkezést Kopécsy József és Scitovszky János hercegprímások idején Hild építőművész irányítása mellett 1856-ban fejezték be, hozzáépítve a főbejárat baloldali részébe a Bakócz Tamás érsek által 1507-ben emeltetett és a Bakócz csalód temetkezési helyéül szolgált Bakócz-kápolnát, mely viszonylag épen maradt a különböző ostromok idején.