Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)
Jellemvonások. Hazafi sága. A hatvaras évek elején Vaszary Kolos az esztergomi főgimnáziumban a történetet tanította. Nagy örömmel várták a tanítványok a leglelkesebb órákat, de még több buzgó- sággal készülődtek az önképzőkör gyűlésére. Vaszary volt ugyanis az önképzőkör lelke. Gyújtó szavai, hazafias aforizmái megtermékenyítették a fogékony sziveket. A legérdekesebbik théma, melyet Vaszary Kolos az önképzőkör tehetségesebb tagjainak kidolgozásra adott, ez volt: — «Nagyon rossz időket élünk, de hogy a magyar nemzet el nem vész, oly igaz, mint a hogy egy Isten őrködik fölöttünk!» Nagy öröme telt benne a Bach-korszak jeles magyar tanárának, midőn azt tapasztalta, hogy a hazafias fejtegetést majd minden tanítványa kidolgozta. Legutolsó tanítványa. Talán az egyetlen történeti anekdota, a melyik Vaszary Kolos gunyosságával foglalkozik. Egyszer nagyobb társaságban megemlékezett tanársága idejéről, melyre mindig kedvesen emlékezik vissza s dicsekedve említette, hogy soha semmi baja sem akadt tanítványaival 311
