Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

dékait és az ismeretes püspöki konferencziá- val a magyar liberális reformok ellen megindított mozgalom élére állott. És most nem lehet tudni, hol fog a herczegprimás megállapodni.

Ennyit ir nagyjában R. de Cesare Vaszary Kolosról, azután áttér arra a küzdelemre, melyet a magyar kormány és a magyar klérus folytat egymással. Mindenekelőtt kétségbe vonja, hogy Vaszary volna megbízva a magyar kormány és a Vatikán közötti tárgyalások vezetésével.

A vallási kérdések — úgymond — nagyon élükre vannak már állítva. Nem akar engedni egyik fél sem, de úgy látszik az országban a klérus magára van hagyatva. A magyar minisztériumban most csupa liberális szellemű férfiú van, a harezot mindkét részről nagy erővel indították meg és talán maga Magyar- ország királya is azt kívánja, hogy a reformokat ne csak tervezzék, hanem életbe is léptessék.

Én azt hiszem, hogy a király nem akarja a püspöki kart és a magyar klérust ingerelni, hogy még nagyobbá tegye a viszályt.

Így szól R. de Cesare czikke, mely Olaszországban nagy érdeklődést keltett, de nálunk minden hatás és tudomásvétel nélkül hangzott el.

A Magyar Állam czimü egyetlen katholikus