Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

257 is megér, midőn a bérlő magához váltja. Ezzel kezdődtek Vaszary prímás pénzügyi zavarai.» Végül a következő jóindulatú tanácsot adja a herczegprimásnak: < Meglehet, hogy ha jószágait bérbe nem adja s adósságát mielőbb kifizeti, jótékony­ságát kénytelen lesz ideiglenesen megszorí­tani s valószínű, hogy szive nemes buzgal­mának nem mindenben tehet eleget: gondolja meg, hogy ha kevesebbje volna, hogy ha csak értékpapírjainak kamataira lenne utalva, akkor is millió embernél többel rendelkezik és több jót tehet. Magyarország hercegprímását, ha nem is oly gazdag, mint elődje vala s ha nincs is elég pénze, soha sem tekinthetjük oly szegény embernek, hogy magas állása kötelmeinek meg ne felelhessen. Ha nincs pénze, legyen takarékosabb az adakozásban.» Eötvös Károly országgyűlési képviselő, Csólics fölkért védője, a ki igen érdekes leleple- zéseketk özölt az esztergomi áskálódásokról s a primási javak bérbeadása kérdéséről, a követ­kező rendkívül jellemző nyilatkozatokat tette. — Mi a véleménye képviselő urnák a pri­mási javak tervezett bérbeadásáról és haj­landó-e beleegyezni, hogy véleménye nyil­vánosságra hozassák? ■— kérdezte a hírlapíró. Eötvös: Véleményem nyilvánosságra ho­zatala ellen semmi kifogásom. A bérbeadás 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom