Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)

246 Vaszary Kolos mindjárt főapátsága elején bejárta a benczések uradalmait s nemsokára megjelent a következő utasítás: — «A külterjes gazdálkodásból minél előbb át kell mennünk a belterjes gazdálkodásra. Hogy az alacsony gabonaárak következtében beállott jövedelmi kevesbletet eltüntethessük, minden törekvésünknek oda kell irányulnia, miszerint ugyanazon földből többet, ha lehet még egyszer annyit produkálhassunk, a mit csak sok és jó trágyával eszközölhetünk. Ez okból első teendő a réti és mesterséges ta­karmányok termelésének fokozása; ott, a hol a szálas takarmánytermelés nem fokozható, de a talaj és népesedési viszonyok (napszám) megfelelők, gumós növények termelését kell nagyobb területeken, kiterjedtebb mérték­ben űzni.» Ugyanekkor, hogy a gazdatisztek érdekei a szerzet érdekeivel szorosabban összeforr­janak s a gazdatiszteket nagyobb tevékeny­ségre s szakismereteik buzgóbb érvénye­sítésére serkentsék, az uj főapát a tiszti fizetéseket fölemelte s azonfelül elrendelte, hogy a tiszta haszonból huszonöt százalékkal jutalmazzák azokat, a kiket a kedvező ered­mény illet. Így történt, hogy Vaszary Kolos hat esz­tendős főapátsága alatt a benczések főbb birtokai: Tarján, Varsány, Deáki, Lázi, Tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom