Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
80 Vallás- és közoktatásügyi miniszterem előterjesztésére: Vaszary Kolos Ferenc, a Szent-Márton hitvalló és püspökről nevezett pannonhalmi Szent-Beneáek renáű főapátsági egyházkerület főpásztorát, Pannonhalmának és a magyar szent korona alá tartozó Szent-Beneáek rendű összes apátságok főapátját és örökös elnökét, Magyarország hercegprímásává és esztergomi érsekké kinevezem. Kelt Bécsben, 1891. évi október hó 27-én. I. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Gróf Csáky Albin, s. k. A kinevezés váratlanul jött, úgyszólván csak a kinevezés hivatalos publikálása (nov. 1.) előtt egy-két nappal lett nyilvánvaló. Mint minden váratlan esemény, ez a kinevezés is országos örömet okozott. Felmagasztaltak egy férfiút hálára kötelező élete őszén, aki hasznos tudásra, nemes ideálokra, kitörő hazafiságra tanított egész nemzedékeket; aki meleg hitével, tiszta jellemével, nemes emberbaráti szivével és hazafiságának önzetlenségével mint fedhetlen egyéniség állt az ország közvéleménye előtt. Nem a puszta véletlen művét látta a nemzet abban, hogy amint a magyar állam bölcsőjénél egy bencés főpap állott a magyar katholikus egyház élén, a kereszténység és állam kilenc százados s a magyar nemzet ezeréves jubileumán, újból egy bencés jut a magyar katholikus egyház élére. A magyar egy isteni Gondviselésből eredő képet látott a kinevezésben megújítani: amint az államalapítás és civilizáció nagy munkájában a bencés Asztrik volt a magvető, úgy ezen munka gyümölcsének kilenc százados feltárásában, hasonlóképen a bencés Kolos legyen a megáldó. A bencés-primás kinevezésének kapcsán eszébe
