Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

A pannonhalmi főapát

60 1885. év május 11-én érkezett már mint főapát Győrből Pannonhalmára. Kis-Megyeren fogadta az új főapátot Gyó'rmegye törvényhatósági bizottsága és a pannonhalmi rendtársak üdvözlő küldöttsége. Sz.-Márton község határától harangzúgás és mozsarazás mellett díszbandérium kisérte a községbe felállított díszkapuig, hol a község üdvözletét fogadta, majd a községi tem­plomba s innét a főmonostorba vonulva, az egybegyült rendtársak ünnepélyes egyházi fogadtatásban részesí­tették, kik először a székesegyházba, majd lakosztá­lyába kisérték. Pannonhalmán első tette is a közjótékonyság terén való áldozat volt. Midőn Sz.-Márton község elöljáró­ságának tisztelgését fogadta, a főapátsági elkülönített egyházkerület ezen anyaközségének kegyeletét azzal viszonozta, hogy írói tiszteletdíjait, melyeket tankönyvei egyes üjabb kiadásai után egyik budapesti könyvkiadótól kapott s megtakarított, odaajándékozta a községnek iskolai célokra. 1885. május 14-én vette át a rend kormányzását. Székfoglalóját a főmonostori konvent előtt tartotta. Ez a beszéd az egyszerűség, őszinteség keresetlen meg­nyilatkozása volt s a nemes ambíció mellett a rendért élő szeretet melege ömlött el rajta. A sz. Szűz oltal­mába helyezetten veszi át a rend kormányzását; hűséget, hódolatot fogad az egyház fejének és a királynak, tisz­teletet a törvényes kormánynak, odaadó szeretetet rend­jének. Megdicsőítve elődjének kegyeletes emlékét, meg­köszönve a főmonostori perjelnek és konventnek a szék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom