Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

A tanári pályán

41

jutalmat Maiina Lajos Vili. o. t. nyerte meg. A jutalomdíjakat rendesen az iskolai év végén megtartott ünnepélyen, az egybegyült szülők stb. előtt osztották ki. — Bárki áttekinti a Széchenyi-tételeket, tisztában van, hogy azok lényege a magyar fajérzést szolgálta.

Különben Gulyás Elek jóbarátja és tanártársa mellett, Vaszary Kolos nevéhez fűződik az esztergomi főgimnázium önképzőkörének megerősödése is. Az 50-es évek abszolutizmusa alatt szó sem lehetett az iskolákban az önálló szellemi működésről. Az egész működés az iskolai teendők pedáns elvégzésére szorítkozik. Sőt 1852-től azt is megtiltották, hogy az igazgatónak vagy tanárnak ünnepélyt rendezzenek. A 60-as évek alkotmányos megújhodása az iskolákba is nemzetibb szellemet hozott be. Az űj irány az önképzőköröket is életre keltette. így lépett életbe Esztergomban is. Vaszary Kolos először csak a vezetése alatt álló két osztályt, az ötödiket és hatodikat egyesítette önképzőkörbe, melyben az egyéniség fejlesztése szempontjából lehető legnagyobb szabadság uralkodott. „Úgy bánt velünk — írja egy esztergomi tanítványa — mint jövendőbeli szabad férfiakkal és munkálkodásunkat mégis atyai bölcsességgel ő vezette.“ Kifogyhatatlan volt olyan tételek felsorolásában, melyeket kidolgozásra ajánlott. Egyik érdekes tétele ez volt: „Nagyon rossz időket élünk, de hogy a magyar nemzet el nem vész, oly igaz, mint hogy egy Isten őrködik fölöttünk.“ Mindenki megértette célját s a tételt majd mindegyik tanítványa kidolgozta. — E mellett arra törekedett, ami minden önképző-