Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

A tanári pályán

31 II. Komáromból Pápára helyezték. Itt 1856—1861-ig volt tanár. Tanárkodásának kezdete az elnyomatás kor­szakának végére s a nemzeti újjáébredés kezdetére esik. A pápai gimnázium Füssy Tamás buzgó, magyar veze­tése alatt állott, kihez oktatási, irodalmi s magyar irányú törekvéseiben fiatal hévvel és lelkesedéssel csatlakozott Vaszary Kolos. Mindkettő lelke volt a gimnáziumnak, melynek színvonala alattuk rendkívül emelkedett. A gim­názium évzáró ünnepei, zászlószentelése a magyar nem­zeti érzés tűzhelyei lettek. Pápához közel, a Dákán lakó özv. Batthyányi Lajosné grófné, Szabó Imre iszkázi esperes, a híres egyházi író és szónok, Szombathely későbbi püspökének, nemkülönben a város és vidéke intelligenciájának megjelenése ezen ünnepélyeken, jelezte a fontosságot, melyet a kis algimnázium, a régi híres református kollégium mellett, magának kivívott. Mindez az éltesebb Füssy mellett az ébresztő, a lelkesítő Vaszary Kolos érdeme is volt. Egyik volt pápai tanítványa, ma, 45 év múlva is így ír az ő pápai tanári működéséről: „Mindnyájan rajongtunk érte; szigorú, de igazságos és végtelenül lelkes professzor volt; kivált történeti óráinak örültünk. Gyermeki szívünket senki sem tudta olyan lelkesedésre lobbantani, mint ő; csupa láng, csupa ra­jongás voltunk igéi nyomán a hazáért.“ De a hazafias, vallásos lélek nevelése mellett növendékei testi nevelé­sére is gondja volt Pápán. Akkor még rendszeres tor­náról nem igen volt szó, azért felhasználta mindazon

Next

/
Oldalképek
Tartalom