Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

A gyermek és a feltörő ifjúkor

24 ennek következtében bezárták. Ezzel a csoporttal ment haza Vaszary Kolos is. Édes anyja nagyon aggódott, hogy fia a forradalom alatt ott hagyja szerzetét. Leve­leiben, később otthon szóval nagyon kéri, hogy ki ne vetkőzzék. Aggodalma nem teljesült, a gyönge testalkatú ifjú nem volt katonának való. A szerető anya mintha megsejtette volna, hogy fiára a papi pályán minő nagy hivatás vár. A forradalom alatt részben Keszthelyen édes anyjá­nál, részben Balaton-Hidvégen Horváth gazdatiszt sógo­ránál tartózkodott. Horváth Vaszary Jozefát birta nőül, Vaszary János jószágigazgatónak, Kolos mostoha-bátyjá­nak leányát. Szívesen időzött Hidvégen máskor is, mert Horváth, amellett hogy őszinte lelkű és szavú, talpig becsü­letes ember volt, szegény édes anyjával sok jót tett. A Pannonhalmán maradt növendékpapokat se soroz­ták be katonáknak. Mikor Klapka 1849. augusztus elején kirontott Komáromból, s a császáriakat űzve Győrre jött, Zichy Ottó gróf kormánybiztos Pannonhalmán össze­íratta a növendékeket a népfelkelés számára. Rimely fő­apát kérésére azonban Klapka megtiltotta a pannonhalmi papnövendékek besorozását, 1849. augusztus 1 f-én kelt következő rendeletével: „Meghagyom a Bizottságnak, hogy a klérust maga épségében meghagyva, azt az újon­cok közé semmi esetre be ne sorozza.“ * * * A forradalom után, 1850-ben tanulmányait Pannon­halmán folytatta Vaszary Kolos. Tanulmányaiban ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom