Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

Magyarország hercegprímása

181

teljesen összeolvadt benne a hazafias politikai s társadalmi iránnyal. Követte Széchenyi morálját: csak az él hazájának, aki nemzetének és annak sajátságait szereti s érvényesíti.

Ha azon férfiak pályáján elmerengünk, akik nemzeti vagy egyházi fejődésünk vezérei és ha felfogjuk, megértjük munkásságuk becsét, szelleműk egy-egy fénysugara, jellemök egy-egy szilánkja, szivök egy-egy érzelme átolvad a mi egyéniségünkbe is és fennkiáltja mindegyikre minden hű ajak:

így gyűl össze a nagy emberekből merített nemzeti kincs, melyet növelnünk, őriznünk és a késő nemzedékre is átszállítanunk, kegyeletes kötelességünk.

„Fény nevére, áldás életére!“

(Vörösmarty M.)