Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
118 cáfolta, nevezetesen, hogy: a házasság polgári szerződés, felbontható s érvényessége felett az állam Ítél. Beszédének különösen a felbonthatatlanságáról szóló pontja kötötte le a hallgatóság figyelmét. A felbonthatatlanságot nemcsak egyházi, de állami szempontból is boncolta s nemcsak a katholikus hitelv, hanem a természetjog alapján is védte. Mint tekintélyi érvet liberális részró'l, felhozta többek közt Gladstone angol és Tehlsps amerikai miniszterek véleményét. A polgári házasság el nem fogadását következő' megkapó és bátor nyilatkozattal indokolta: „Az előadottak alapján nem fogadhatom el a törvényjavaslatot, mint katholikus, mert egyházam hitelveit sérti s ezáltal rést üt a lelkiismeret szabadságán; nem fogadhatom el, mint polgár, mert előre látom az erkölcsi és anyagi hátrányokat, a közerkölcsi- ség meglazulását, a családi életnek megingatását, a nő és gyermekek sorsának bizonytalanságát s amiről nem is szóltam: a közterhek növekedését; nem fogadhatom el, mint főrendházi tag, mert előre látom, hogy úgy politikai, mint társadalmi életünkben folytonos bonyodalmak kiapadhatatlan forrása lesz; végre nem fogadhatom el állásomnál fogva, amelyet, midőn elfoglaltam, esküt tettem egyházam fejének képviselője előtt, hogy hű leszek egyházamhoz; esküt tettem királyom előtt, hogy hű leszek egyházamhoz; esküt tettem királyom előtt, hogy hű leszek hazámhoz s most felvetem itt a kérdést; hűtlen leszek-e én hazámhoz, ha e törvényjavaslatot ellenzem? Nem leszek hűtlen! Hűtlen leszek-e egyházamhoz, ha e törvényjavaslatot elfogadom ? Igen, hűtlen leszek! Én tehát a törvényjavaslatot meg nem szavazhatom.“ A főrendiház tudvalevőleg 21 szótöbbséggel elvetette a javaslatot. A kormány azonban másodszor is a főrendiház szavazása elé bocsátotta. A presszionálás, az elmaradások miatt a június 21 -ki szavazásnál a javaslat
