Jó Dobronya László: "Isten óvja a tisztes ipart" - Kereskedelem és vendéglátás ESZTERGOMBAN a két világháború között (2000)

2. Bevezető rész

Az első világháború elvesztése, majd az azt követő 1920. június 4-én Trianonban megkötött diktátum nem csak óriási traumával, hanem elmélyülő gazdasági válsággal is járt. A magyar nemzetnek 282.870 km2 területéből 32% maradt meg, 91.114 km2. Ez a történelmi tény városunkat határmenti kisvárossá zsugorította. Mint megyei székhelynek jelentős hányada kb. 50% Csehszlovákiához került. Ez a tény kihatott a város kulturális, gazdasági és kereskedelmi életére egyaránt.

1920-as, majd az ezt követő években nehéz gazdasági helyzet alakult. A vesztett háború, a munkanélküliség válságos helyzetet teremtett. A fizetőképtelenség súlyos kihatással is járt. Ennek a gazdasági recessziónak elsődlegesen a kereskedelem vallotta kárát. Emiatt több esztergomi bolt kénytelen volt bezárni. A vevőkör megtartásáért konkurenciaharc folyt. 1935-től érezhető javulás volt már tapasztalható. Azonban gyökeres változást az 1938-ban Felvidék magyar lakta területének visszacsatolása hozott.

Pezsgő kereskedelmi élet indult. Jelentősen emelkedett a forgalom, bővült az áruválaszték. Már a kezdődő háborús készülődések ellenére is fejlődés volt tapasztalható. A piaci napok erősek voltak. Simor János utca elejétől a Rozália kápolnáig a heti piac, hétvégeken pedig a Mázsa házig húzódott ki a piac. Nagy mennyiségű áru hatása az árak kialakulásánál is kedvező volt. Különösen szemes terményekből, tej- és tejtermékekből, baromfi, hús- és húsipari készítményekből, élő állatokból a felhozatal és a válaszék számottevő volt.

Iparcikkekből az olcsóbb, alacsonyabb árfekvésű árukból, pl. a bata cipők, textíliák, bútorok választéka volt jobb, olcsóbb Felvidéken, így Párkányban.

A háborús készülődések hatására országosan bevezették az élelmiszerek, majd később bizonyos ruházati és bőripari cikkek jegyre, ill. vásárlási utalványra történő adagolását. Ahogy a háború jobban kiszélesedett, úgy a fejadag állandóan csökkent.

1941-től érezhetővé vált a kereskedelemben is a fasizálódó politika. így a fontosabb közszükségleti cikkeket csak az arra kijelölt kereskedelmi egységek, boltok forgalmazhattak. Ez a fasizálódó politika tette lehetetlenné városunkban a zsidó kereskedők működését. 1944-ben valamennyiüket családostól elhurcolták.

4