Horler Miklós: Esztergom, Bakócz-kápolna (2000)

ablak alatti angyal- figura. Mindezek a részletek közel állnak egymáshoz, s így lehetséges, hogy ugyanazon mester munkái. Végül világosan különválaszthatok a stallu- mok pillérfejezetei és az oltár melletti kis ampolnás fülke díszítései, amelyeket az építészeti tagozatokon dolgozó valamelyik ügyesebb kőfaragó készíthetett különösebb szobrászi tehetség nélkül. Az ilyesféle megállapítások, illetve meg- különböztetések különösen érdekesek akkor, ha a kor műhelyszervezeti kérdéseit vizsgáljuk. Azonban fontosabb ennél az Pillérfejezetek a délnyugati sarokban egész mű stílusában, koncepciójában megnyilvánuló egység, mely a kápolna egészét éppúgy áthatja, mint a díszítmények legkisebb részletét.

Tudatos kompozíció eredménye a csegelyeken lévő négy címer elhelyezése és formavilága. A négy közül kettő-kettő átlósan csendül össze egymással. Kettő azonos elrendezésben Bakócz címere, a címerpajzs felett az érseki kereszttel és a bíborosi kalap alól kicsüngő hármas bojttal. A másik kettő közül egy a királyé, a Jagellók címere felett koronával, kétoldalt gazdagon tekeredő redőzött szalagokkal, a másik pedig Szatmári György pécsi püspöké. Szatmári címere hasonló pajzsba van komponálva, mint a Bakócz-cí10

Pillérfejezetek a délnyugati sarokban