Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)

Bibliográfia

foglaló áttekintése Jan Biatostocki: The Art of the Renaissance in Eastern Europe. Oxford, 1976. A magyarországi reneszánsz művészet történetére nézve elsősorban Balogh Jolán legfontosabb átfogó műveire hivatkozunk, így: Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Adattár i-n. Bp. 1966. - Balogh Jo­lán: Die Anfänge der Renaissance in Ungarn. Graz, 1975. - Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985. — valamint Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár, 1943.; Egyúttal itt kell idéznünk a Bakócz-kápol- nára vonatkozó alapvető monográfiáját, mely a témára vonatkozó teljes irodalmi és forrásanyag közzétételével saját munkánknak is egyik legfon­tosabb kiindulása volt: Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz-kápolna. Bp. 055­A magyar reneszánsz építészet európai összefüggéseit és a humaniz­mussal való kapcsolatát új megvilágításba helyezték Feuerné Tóth Rózsa: A magyar reneszánsz építészet európai helyzete. Ars Hungarica 1977/1. 7-29. c. és egyéb tanulmányai, valamint »Művészet és humanizmus a ko­ra reneszánsz Magyarországon« c. kandidátusi disszertációja, Bp. 1981. Ugyanő publikálta a magyarországi reneszánsz építészet legújabb össze­foglaló kézikönyvét: Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyar- országon. Bp. 1977. A MESTEREK Andrea Ferrucci életrajzát elsőnek Giorgio Vasari írta meg 1568-ban, nagy művészéletrajz-gyűjteményének második kiadásában, Andrea da Fiesole néven ismertetve az általa még személyesen ismert mester munkásságát. A mű xix. századi újabb kiadásában hozzáférhető: Giorgio Vasari: Le vite de’ piú eccelenti pittori scultori ed architettori. Ed. G. Milanesi. Vol. rv. Firenze, 1879.479-480.1. Vasari szövegének első értelmezője a magyar irodalomban Dankó Jó­zsef: De ortu progressuque Capellae Bakácsianae commentariolum. Stri- goniae 1875. c. műve volt, melyben világosan megírja, Vasari művére hivat­kozva, hogy Bakócz a kápolnát Andrea Ferruccira bízta. (Ide vonatkozó szövegét a mesterekről szóló fejezetben idézzük.) - Dankó helyes értelme­zését veszi át Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891. c. rövid ismertetésében, melyben azt írja: »Építője Ferrucci nevű olasz.« Ezzel szemben Pulszky Károly és Fellner Sándor Bakocs Tamás sírká­polnája Esztergomban. Archaeológiai Értesítő Új folyam 1. k. 1881. 246-255. c. cikkében jelenik meg először - Dankóra való hivatkozással (!) - az a teó­ria, hogy Vasari nem a kápolna építőjéről szól, hanem az oltár faragójáról. Zavaros magyarázatuk szerint: »Vasari nem egészen találóan fejezi ki ma­gát a mű rendeltetéséről, mikor síremléknek mondja, de még sem nagyot hibázik, mivel a bíbomokot csakugyan alája temették.« Pulszkyék 10 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom