Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
Kupola
Az esztergomi oltár megmaradt oromzatán az érett kompozíció monumentalitása, az alakok megformálásának biztonsága, a részletek finomsága, a márvány selymes kezelése, a díszítés művészi ökonómiája csak az utólagos kiegészítések és hozzátételek eltávolítása után tárult fel előttünk. Az oltár így, megcsonkított torzóként is magasrendű művészi élményt nyújt az itáliai reneszánsz oltárművészet késői kiteljesedéséről és az utolsó európai formátumú magyar reneszánsz mecénás igényességéről, kultúrájáról. Az egyedüli korrekció, ami a jelenlegi állapoton szükséges, az a retabló visszaállítása az eredeti padlószintre és a fülke boltozatával párhuzamos félköríves orommező kiegészítése. Ezáltal az oltár és az építészeti környezet újra visszanyerné szerves kapcsolatát. KUPOLA A Bakócz-kápolna eredeti művészi összhatását ért eddig említett veszteségekhez - hogy megszűnt a tér feltárulása, miután az alaprajzot megfordították; eltorzultak a természetes fényhatások; megcsonkították és átalakították az oltárt - még egy súlyos csapás járult: a kupola megsemmisülése. A kápolna építészeti elemzése során már szó volt arról, hogy annak tere három egymás feletti szférából épült fel, és a legfelső szféra - elődeit túlszárnyalva - valódi, Cinquecento értelemben vett lanternás kupola volt. Azt is említettük, hogy ez a kupola nem kőből készült, hanem vasvázra szerelt, aranyozott rézlemezekből, amelyeket kazettás rendszerben domborművek díszítettek. Sajnos, míg például a bejárati keretarchitektúrának vagy az oltárretabló- nak, az eredeti formai összefüggéseit a megmaradt részletek alapján megközelítő hitelességgel rekonstruálni tudjuk, a kupolának csupán vázlatos befoglaló formáját ismerjük Páckh felméréséről, formai részleteiről és méreteiről pedig egy 1687-1695 között keletkezett részletes leírás adhat fogalmat. A kupola belvilágának alsó átmérője - a meglévő kupolapárkány kőméretei alapján - 6,07 méter volt. A magassági méretek megadásánál a leírásba egy hiba csúszott, amennyiben magát a kupolát 24 láb magasnak mondja, s efelett a kis kupolával záruló lantemát 10 lábnak. (Inferior pars cupulae major ac latior habet 24 pedes in altitudine, superior verő pars una cum laterna usque ad nodum 10 pedes.) Ha ez igaz volna, a 6,07 méter átmérőjű alapkör felett emelkedő 7,58 méter magas kupola aránytalanul magas, torz alakot eredményezne, ami építészetileg lehetetlen. A valóság az, hogy a kupola összmagassága a lanternával együtt volt 24 láb, azaz 7,58 méter s ebből maga a lanterna a gombig 10 láb, azaz 3,16 méter. Ha a lan- terna magasságát levonjuk a 24 lábból, magára a kupola belső magasságára éppen 14 láb, azaz 4,42 méter marad, ami pontosan megfelel a Páckh-féle felmérésen ábrázolt kupola arányának. 84
