Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
Fényhatás - A tér feltárulása
FÉNYHATÁS A magasba áramlást, a tagozatok felfelé törő dinamizmusát a fényhatások is fokozták. A kupola záradéka felett egy io láb (3,16 méter) magas lan- terna emelkedett, amelynek nyolc, közel két méter magas ablakán keresztül felülről áradt a fény, míg egy szinttel lejjebb, a csegelyek között három körablak világította be a főpárkány feletti szférát. Az alsó szinten már csak egyetlen körablak nyílott a stallumok felett, így a fény felülről lefelé fokozatosan csökkenő intenzitással fejezte ki magasság és mélység feszültségét. Érdekes, hogy Charles de Tolnay az egymás feletti szférák hasonló koncepcióját elemezte ki Michelangelo Medici-sírkápolnájában, ahol a fény fokozatos csökkenése szerinte az égi szférától a holtak honáig a világmindenség felépítését hivatott kifejezni. A Medici-sírkápolna kompozíciójának gondolati elemeit Platón Pbaidón')ára vezeti vissza, amelyben a lélek halál utáni életét írja le, s amelyben a reneszánsz platonista filozófia a holtak feltámadását hirdető keresztény hittétel előképét látta. Aligha lehet véletlen, hogy Bakócz sírkápolnájában hasonló gondolatok fedezhetők fel. A Medici-kápolna kivitelezését irányító Andrea Ferrucci másfél évtizeddel korábban, az esztergomi kápolna megkezdése idején már ennek a művészeti környezetnek a hatásait szívta magába, s talán ez segíthette a quattro- centóban tanultak továbbfejlesztésében. Tolnay azt is megemlíti, hogy az egymás feletti szférák hierarchiája vázlatosan már megtalálható a portugál bíboros sírkápolnájában, s hozzátehetjük: ugyanennek a kápolnának az alaprajzi koncepciója jelenik meg tökéletesített formában az esztergomi kápolnában. A TÉR FELTÁRULÁSA A térélmény világos kibontakozása a feltárulás folyamatán és megfelelő látószögein múlik. A Bakócz-kápolna ebből a szempontból is rafinált tökéletességgel volt megszerkesztve. Egy kupolás térnél az áttekinthetőség szempontjából a legfontosabb magassági pont a kupolát tartó párkány, ahonnan a boltfelületek a magasba ívelnek. Egy 6,25 méter átmérőjű, szoba nagyságú térben a 10,36 méter magasságban körbefutó kupolapárkány és a boltozat csak akkor érzékelhető, ha felfelé tekintünk. Ahhoz, hogy az egész teret egy szempillantással át lehessen tekinteni, ki kell lépnünk a kupola alól; egy külső pontra van szükségünk, ahonnan mindent egységben láthatunk. A Cinquecento nagy építészeinek összetett térkompozícióinál a mellékterek nyújtják ezt a lehetőséget, ahonnan a középtér a kupola indításával együtt rendszerint már a belépés pillanatában feltárul. Pogány Frigyes kimutatta, hogy ezekben az esetekben általában 45-470 alatt érzékelhető a kupola alatti párkány vonala. A Bakócz-kápolna azonban csak egy kis fülkékkel bővített, négyzetes tér, amelynek 1,41 méter mély fülkéiből leg42
