Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)

Andrea Ferrucci

Ioannes Fiorentinusnak sem múltjáról, sem további sorsáról nincsenek adatok. Tekintve, hogy a kápolna architektúrája és az oltár mind az építé­szeti kompozíció rendszere, mind a díszítőelemek stílusa tekintetében a legszorosabban illeszkedik egy egységes művészi koncepcióba, valószí­nűnek látszik, hogy a másik név szerint ismert mester: Andrea Ferrucci firenzei műhelyéből jött az esztergomi munkák kezdetén Magyarországra. A Bakócz-kápolnán és a már említett kisebb munkákon kívül hitelesen a nevéhez köthető egyéb művet nem ismerünk. Bizonytalan, hogy a neki tulajdonított hazai síremlékek közül melyik került ki a Fiorentinus által vezetett egykori műhely tagjainak kezéből, melyikhez adott esetleg szemé­lyes irányítást, vázlatot, vagy melyiket készítették volt segédei, csupán a nála tanult kompozíciók hatása alatt. Mivel Krakkóban nem tűnik fel, vagy Magyarországon halt meg még a mohácsi csata előtt, vagy hazatért Itáliába. ANDREA FERRUCCI Ezzel elérkeztünk a Bakócz-kápolna mesterkérdésének legfontosabb és egyben új lehetőségeket is felvető részéhez: Andrea Ferrucci szerepéhez. A xvi. századból egyetlen olyan írott forrás maradt fenn, amely Bakócz esztergomi sírkápolna-építkezésével kapcsolatban alkotó művészt említ, ez pedig Giorgio Vasari életrajzainak 1568-ban megjelent második kiadása. Andrea da Fiesole életrajzánál a következőket írja: »Fu di sua manó ancora una sepoltura di marmo, ehe fu mandata similmente in Strigonia, cittá d’Ungheria; nella quale era una Nostra Donna molto ben condotta, con altre figure: nella quale sepoltura fu poi riposto il corpo del cardinale di Strigonia.« Andrea a fiesolei Ferrucci művészcsalád egyik tagjaként 1465-ben szüle­tett Fiesolében. Atyja, Piero, unokatestvére volt a család legnevesebb tagjá­nak: Francesco di Simone Ferrucci szobrásznak. Valószínűleg nála tanult, és fiatal korában megfordult Nápolyban, valamint Rómában is. Legko­rábbi oklevelekkel bizonyított alkotása egy kápolna a fiesolei plébánia szá­mára, amelyből csak az oltár maradt fenn a dóm régi sekrestyéjébe áthe­lyezve. A kápolnát Andrea Ferrucci Jacopo di Andrea del Mázával együtt Matteo Gondi végrendelete alapján készítette: Gondi egész vagyonát az Ospedale degli Innocentire hagyta, azzal a kikötéssel, hogy Szent Máté tiszteletére egy kápolnát kell építeniük Fiesolében. Az építkezés szerző­dése és elszámolásai fennmaradtak. Ezek szerint a kápolna öt öl széles és a párkányig hét öl magas volt, fehér márványból, helyenként vörösmár­vánnyal díszítve, a Ferrucciék által készített és aláírt tervrajzok szerint. Ebben a kápolnában állt a fiesolei dómban máig fennmaradt oltár, amely­nek a szerződésben igen részletes leírását találjuk. A kápolna 1492-93-ban, az oltár 1494-ben készült el. Nem maradt fenn adat Ferruccinak a fiesolei San Girolamo számára 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom