Horler Miklós: A Bakócz-kápolna (1987)
A mesterek - Művészi környezet
Magyarországon egyetlen templomot vagy kápolnát sem építettek reneszánsz stílusban. Nem építettek azonban utána sem, s Perényi Imre siklósi, Gergellaki Buzlay Mózes simontomyai, Lázói János gyulafehérvári kápolnája, amelyek közvetlenül az esztergomi kápolna után keletkeztek, mind késő gótikus hálóboltozatos építmények. Amennyire a ma ismert maradványokból következtetni lehet, úgy látszik, hogy csak Mátyás halála után, Ulászló építkezéseihez érkeztek Itáliából olyan újabb mesterek, akik már a reneszánsz szerkezetépítésben is jártasak voltak. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Mátyás visegrádi palotájának díszudvara 1484-ben még gótikus kerengő formájában épült újjá, míg másfél évtized múltán Ulászló nyéki vadászkastélyán már a toszkán eredetű oszlopos loggiák urbinói változatát találjuk, és teknőboltozatos termeket. Ezzel egyidejűleg jelenik meg a magyarországi reneszánszban az az akantuszleveles-indadíszes motívumvilág, amely Pietro Lombardi velencei műhelyében alakult ki a quattrocento utolsó évtizedeiben. Ez a díszítés az antik művészet akantuszindáira vezethető vissza, s korábban már mások munkáin is feltűnik Itáliában. A budanyéki vadászkastély töredékeinek tanúsága szerint valószínűleg a már Mátyás palotájához is például szolgáló urbinói Palazzo Dúcaié hatására, Ambrogio Barocci ottani munkáinak közvetítésével juthatott el Magyarországra. Azoknak a díszítőszobrászoknak egy része tehát, akik ezt a dekorációt faragták, már itt dolgozhatott a királyi udvarban, amikor az esztergomi kápolna terve kialakult. Mindez azért lényeges, mert a hazai művészeti-építészeti környezet Ba- kócz számára egyrészt követendő vagy túlszárnyalandó hagyományokat, »exemplumokat« jelentett, másrészt innét álltak rendelkezésére az építkezéshez szervezeti keretek, művészek és mesterek. A másik, távolabbi művészeti környezet, amely Bakóczra befolyást gyakorolhatott: a Cinquecento hajnalának Itáliája, Bramante, Giuliano da San- gallo, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Pietro Lombardo kora, az érett reneszánsz és maga az áhított Róma, amelynek meghódítására annyira vágyott. Nyilvánvaló, hogy ha Bakócz olyan épületet akart emeltetni saját hírnevének és emlékének, amely Itáliában is megállja a helyét, és elismerést arat a kortársak között, akkor saját hazájában ahhoz sem előképet, sem mestert nem találhatott. Egy merőben új, önálló reneszánsz templom építéséhez sem vagyona, sem az adottságai nem lettek volna elegendők. Reális cél csak egy tiszta reneszánsz stílusú sírkápolna lehetett, amely Magyarországon egyedülálló, Itáliában pedig a legtekintélyesebb főpaphoz is méltó. Ehhez a feladathoz megvolt a művészi környezet Itáliában, hiszen kisebb centrális kápolnák építésével már Brunelleschi óta foglalkoztak a reneszánsz építészei. Amikor Bakócz hozzáfogott az esztergomi kápolna építéséhez, Brunelleschi és Rossellino már nem élt, s a legtekintélyesebb építész, aki a centrális teret a quattrocento végére önálló, görög kereszt alakú kompozícióig tudta fejleszteni, Giuliano da Sangallo volt. 19
