Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

A főszékesegyház

72

nay, Scitovszky és Simor prímások, valamint több nagynevű főpap, de a világiak közül is néhányan, kik részben a főszókesegyház ópitése körül fáradoztak. Van azonban itt több történelmi nevezetességű sírkő is, melyet a régi Ar- pádkori főszékesegyház feldúlt és csak romjaiban talált sírboltjából hoztak ide s kegyelettel építették a mostani sírbolt falába. Ilyenek Széchy Dénes bibornok-érsek 1465-ből származó sírkövének maradványai és Yitéz János érsek síremléke.

Ez utóbbi még annyira ép, hogy feliratát is el lehet olvasni és igen érdekes történelmi betekintést enged a nagy prímás elhunyténak korába.

Yitéz tudvalevőleg mint kegyvesztett prímás halt meg 1472-ben Esztergomban. Mátyás király rengeteg pénzt emésztő külföldi hadakozásait rossz néven vették akkoriban a magyar főurak s ennek maga a prímás nyílt kifejezést adott, mire Mátyás az agg főpapot, ki őt gyermekkorában tanította, elfogatta s egyideig Vi- segrádon tartotta elzárva, később pedig Esztergomba kisértette s itt János, egri püspök felügyelete alá helyezte. Vitéznek a királyi őrséggel megszállt várból mozdulnia sem lehetett.

Vitéz János sírkövén az érsek szakálltalan, bajuszos és teljes főpapi öltözékben levő alakja körül latin felirat hirdeti:

Itt nyugszik János, a haza atyja, a legjobb atya, kinek fejét az esztergomi érsekség fövege diszité. Meghalt augusztus kilencedikén. Korának halhatatlan dicsősége, tudományossága és vallásossága által kitűnt férfia.