Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

A főszékesegyház

69 drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített ke­hely, továbbá egy arany tálca, melyen Jézus élete és megdicsőülése van precíz műérzékkel megörökítve. Nemcsak érték dolgában, de történeti ne­vezetessége folytán is érdekes az a könnyedségé­vel ható, szinarany kereszt is, mely szintén drága gyöngyökkel és 4 nagy zaíirkővel van díszítve. Ez az úgynevezett eskükereszt, mely még a XII. századból származik s apostoli királyaink a ko- i'onázáskor erre teszik le az esküt, hogy meg­tartják és megóvják Magyarország alkotmányát. Nemkülönben itt őrzik az apostoli kettőske­resztet is, melyet a király személye előtt visznek koronázáskor és egyéb királyi ünnepélyes alkal­makkor. Ugyancsak hires és ritka kincsét képezi a főszékesegyháznak az a miseruha, mely még a XIII. századból származik és a románkori hím­zés műremeke. A kincstárt Simor János nagy prímásunk rendeztette be s nemcsak pazar bőkezűséggel gondoskodott annak biztonságáról, hanem mintegy 20 darab műkinccsel gazdagította. Egyik legér­tékesebb adománya az a 600 arany súlyú szent­ségtartó, melynek szemkápráztató díszét 165 darab csiszolt gyémánt, tíz gyönyörűen csiszolt dalman- tin és több szép smaragd, rubin és zaíirkő képezi. A drágakövek eredetileg abban a keresztben vol­tak, melyet I. Eerencz József királyunk adott Simor prímásnak a koronázáskor. Simor egy nagy betegségéből való felgyógyulása emlékére készít­tette ezt a monstranciát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom