Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
A főszékesegyház
60 törött részeket pótolták s eredeti színeiben és ai’anyozásában teljesen felújították. A mű fából a XV. században Magyarországon készült s ebből az időből egyedüli remek emléke a faragó művészetnek. Mintegy gótikus kápolna, apró tor- nyocskái, diszcsúcsai és ivei ismeretlen készítőjének az egj^kázi építészetben rendkívüli jártasságát mutatja. A mű oldalfalain az apostolok alakjai, alább a sz. sirt őrző katonák és a sz. asszonyok alakjai ugyancsak fából vannak faragva. Az Tlr- koporsó gazdagon díszített belsejében a Megváltó alakja fekszik. A sz. István kápolna harmadik nevezetessége, a főoltárral szemben levő szobormű. Ez Károly Ambrus főherceg és érsek síremléke, melyet karrarai márványból, testvérei Ferdinand és Miksa főhercegek s Ferenc modenai herceg emelt, a napóleoni csaták sebesültjei között ragályos betegségbe esett s 23 éves korában elhalt főherceg-prímás emlékére. A kupola alatt egy körirat ötlik szemünkbe: „Assumpta est Maria, in coelum gaudent angeli!“ (Mennybe vitetett Mária, örvendeznek az angyalok!) A kupolát Simor prímás 400,000 koronát meghaladó költséggel erősittette meg és diszittette Lippert tervei szerint. A munkát Detoina Antal készítette. A kupola belső magassága 71'5 m., átmérője 33'5 méter. A mű befejezését és alkotói nevét a kincstár ajtaja fölött, latin feliratos márványtábla hirdeti. A kupola alatt igen sok világjárt utazó ismerte már el, hogy Ízlés és mű-
