Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

A főszékesegyház

60 törött részeket pótolták s eredeti színeiben és ai’anyozásában teljesen felújították. A mű fából a XV. században Magyarországon készült s ebből az időből egyedüli remek emléke a faragó művészetnek. Mintegy gótikus kápolna, apró tor- nyocskái, diszcsúcsai és ivei ismeretlen készítőjé­nek az egj^kázi építészetben rendkívüli jártasságát mutatja. A mű oldalfalain az apostolok alakjai, alább a sz. sirt őrző katonák és a sz. asszonyok alakjai ugyancsak fából vannak faragva. Az Tlr- koporsó gazdagon díszített belsejében a Megváltó alakja fekszik. A sz. István kápolna harmadik nevezetes­sége, a főoltárral szemben levő szobormű. Ez Károly Ambrus főherceg és érsek síremléke, melyet karrarai márványból, testvérei Ferdinand és Miksa főhercegek s Ferenc modenai herceg emelt, a napóleoni csaták sebesültjei között ra­gályos betegségbe esett s 23 éves korában el­halt főherceg-prímás emlékére. A kupola alatt egy körirat ötlik szemünkbe: „Assumpta est Ma­ria, in coelum gaudent angeli!“ (Mennybe vite­tett Mária, örvendeznek az angyalok!) A kupo­lát Simor prímás 400,000 koronát meghaladó költséggel erősittette meg és diszittette Lippert tervei szerint. A munkát Detoina Antal készí­tette. A kupola belső magassága 71'5 m., átmé­rője 33'5 méter. A mű befejezését és alkotói nevét a kincstár ajtaja fölött, latin feliratos már­ványtábla hirdeti. A kupola alatt igen sok vi­lágjárt utazó ismerte már el, hogy Ízlés és mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom