Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

A főszékesegyház

58

istenfélő lelkének fohásza itt szállt a Magasságbeli felé, honnan Magyarország szabadságát vivő kardjának megáldását könyörögte.

Érdekes, hogy a falakba karcolva több száz név olvasható. Ezeket a vár sikeres ostromai alkalmából a magyar vitézek és a várban szolgáló osztrák és rác zsoldosok késsel vésték be annak emlékére, hogy a falak alatt harcoltak.

A kápolnának a főkáptalan kezelésében nagyobb birtokai és alapitványai vannak s ezen- kivül külön plébánosa és kántora van s kegyképe elé Nagyboldogasszony napján az ország különböző részéből ezrével zarándokolnak a hivek.

Szent István vértanú kápolnája.

Kilépve a Bakács-kápolnából, szemben találjuk sz. István vértanú kápolnáját, szintén a főszékesegyházhoz épitve.

Ezt a kápolnát az esztergomi vár első templomának, a Glejza fejedelem által épitett szentegyháznak emlékére az első vértanú tiszteletére szentelték fel. Oltárán márványszobor ábrázolja az első király védszentjét. Ezt magyar művész alkotta. Ferenczy Istvánnak, az 1856-ban elhunyt szobrásznak, a magyar képfaragás úttörőjének munkája a gyönyörű szobor. Ugyancsak magyar festőművész, az egri származású Hess, festette, a kápolna Szentháromságot ábrázoló oltárképét is.

A kápolna közepén áll egy kerekeken járó, csúcsíves modorban faragott régi Urkoporsó. Ezt a garamszentbenedeki apátság templomából hozatta ide Simor hercegprimás, de előbb Lippert utasitása és felügyelete alatt restaurálták. A le-