Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
A főszékesegyház
52 nem eredetinek mondható. Nagy művészek jönnek tanulmányozni ezt a gyönyörű festményt, melynek szemlélete még a laikusoknak is elragadó látványt nyújt. A kép kerete érdekes, szép görög díszítés. A szentély többi berendezése és diszitése nem kevésbé impozáns. Legelsőbben is a hercegprímások trónja tűnik fel többféle szines márvány hátlapjával s dús brokát menyezetével. Simor prímás készíttette ezt Lippert tervei szerint. Ezután a gyönyörű fa- ragványos kanonoki stallumokat nézzük a szentély két oldalán. Minden kanonoknak megvan itt a saját helye a stallumok jelentőségének szimbolikus feltüntetésével. A tömör tölgyfapadok szobrászmunkái örökbecsüek, minden legkisebb részletük precíz, lelkiismeretes munka s művészi kivitel. Mesterük Leistl bécsi műasztalos. E munka megrendelésének idejében még, sajnos, a magyar műipar nem volt oly fejlett, mint ma s azért az ilyenek elkészítéséért a külföldre kényszerültek menni. A kanonoki stallumok végében balról van a szószék s ezzel szemben a Jó Pásztor képével diszitett szószékforma zárt ülés, hol a herceg- prímások ülnek a szónoklatok ideje alatt. Szintén Leistl művei. Kiválóan szép alkotás a szentély boltozatának freskója is. Ez a Szentháromság képe, Morált Lajos hírneves müncheni festőművész egyik legsikerültebb müve. A szentély után a főtemplomnak legna-
