Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
A főszékesegyház
42 a hercegprímást Esztergomban és megtekintette a főszékesegyház építését. A felszentelés. Az esztergomi főszékesegyház felszentelése az első országos ünnep volt a szabadságharc után s nemcsak azért emlékezetes, mert végre szent István király szülőhelyén ismét egy hatalmas főtemplom befejezését jelezte, hanem azért is, mert ez volt az alkalom arra, hogy az alkotmány visszaállítását sürgető politikusok találkozzanak, az ország katholikus lakossága pedig megmutassa, miszerint ha elnyomatva is, de Isten dicsőítésében és a nemzet hagyományaiban együtt érez. Esztergom a főszékesegyház felszentelésekor hasonlított a régi fényes korszakok Esztergoméhoz. Az ország minden részéből ezren és ezren jöttek a hívek. Erdély katholikusai csak úgy képviselve voltak itt, mint az alföld és Dunántúl legtávolabbi vidékének hivő népe, kikhez Esztergom s a szomszéd megyék közeli falvainak apraja-nagyja járult. Talán a keresztes hadak átvonulásának ideje óta annyi népet nem látott e város. A város fellobogózva várta vendégeit a nagy ünnepségre. Az ország tényezői mind eljöttek s maga a király is lejött Becsből díszes kíséretével a főszékesegyház felszentelésére. O felsége még a felszentelést megelőző napon» augusztus 30-án hajón érkezett meg a főhercegekkel és báró Bach, gróf Buol s lovag Toggenburg osztrák miniszterek kíséretében. Alig érkezett meg a király, az érseki palotában levő
