Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Esztergom történeti áttekintése
14 öt éves László fiát boszniai hercegnek nevezte ki. Az Arpádházi királyok alatt sok harc és pártoskodás szintere volt Esztergom, de gazdagságát ez sem tette tönkre. Szent Istyán halála után különösen Salamon és III. Béla királyok alatt volt hatalmas, szép és gazdag Esztergom városa. III. Béla 1148. táján itt is született. Az ország fő vizi- útvonala mindenkor a Duna volt s ennek mentén húzódott el a régi római útvonal is, tehát természetes, hogy Esztergom, mint királyi székhely ezidőben folyton csak fejlődik. Az ország minden gabona terményét, fáját s állatait mind a Duna felé terelték s Esztergom volt azoknak piaca, hol a külföld kereskedői gyülekeztek. Rajnán- túli, velencei, francia, regensburgi, bécsi és görög kereskedők hozzák portékáikat, selymeiket, gyolcsaikat, posztóikat Esztergomba s itt a dúsan termő ország nyers terményeivel cserélik ki. III. Béla a bizánci császár udvarában nevelkedett s mikor trónra jutott, a görög császári udvar minden fényét megvalósította esztergomi várában. Tapasztalatait hasznosan értékesítette s nemcsak, hogy újabb törvényeket hozott, hanem országának határait is kiterjesztette. A keresztes hadak Esztergomban. A szentföld megszerzésére induló keresztes hadak legtöbbnyire Magyarországon vonultak céljuk felé s közben természetesen Esztergomot is érintették. III. Konrád császár 1147. nyarán hajókon szállitja Esztergom mellett a keresztes hadakat, később pedig VII. Lajos francia király
