Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom környéke

136

veszedelemből való Szerencsés szabadulása emlékére építtette. A templomot külsőleg Vaszary Kolos bibornok, hercegprimás 1900-ban renovál- tatta, Számord Ignác javadalmas lelkész pedig közadakozásból a belső részeket, még az eredetinél is szebben diszittette. A művészi freskók, uj oltárszobrok és szines üvegablak-képek, mind Számord buzgólkodásának eredményei. A belvárosban legnagyobb és legdiszesebb a kegyúri plébánia-, vagy mint általánosan nevezik Öregtemplom. A szebbnél szebb szines üvegablak képekkel és villamos csillárokkal díszített templom legfőbb dísze a főoltár, mely karrarai márványból készült. A templom belső díszítésének érdeme dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok, akkori plébános nevéhez fűződik. Az oltáron sz. István, sz. László, sz. Margit és sz. Erzsébet márvány- szobrát újabban Mátéffy Viktor plébános állíttatta kegyes, nagylelkű adományokból. A szobrok Kiss György művei. A templom főoltárképe is figyelemreméltó: Vaszary János festőművész egyik legsikerültebb műve, mely a templom két védszentjét sz. Péter és Pál apostolokat ábrázolja, amint a pogány Róma egyik közterén a megtérő népet tanítják és megkeresztelik. Ugyancsak emlitésreméltó még a vízivárosi templom, mely egy időben, mig a főegyház elkészült, székesegyház is volt. E templom Ízléses barokk díszítését nemrég fejezték be Keményfy Kálmán plébánossága idejében. Érdekes és szép még a szent Ferencrendiek temploma az illető szerzetes-rend hagyományos díszítési módjával. A sz. Ferencrendi szerzeteseket még IV. Béla ki