Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom környéke

132 nyílik előttünk. Szép innen Esztergom tájképe a főszékesegyház körvonalaival s a távolból is jól érvényesülő oszlopcsarnokával; a Gfaram torko­lata, a kövesdi sziget; másoldalon a Pilis hegy­csoport nagyrésze és a Dobogókő hatalmas ge­rince bontakozik ki a látóhatárból. Az Anna- kilátóhoz vezető sétautról egy ösvényen jutunk fel az llona-pihenőre (310 m.), honnan még na­gyobb vidéket láthat a fáradságot nem kímélő kiránduló. A hegy legkiemelkedőbb pontja 311 m. magas. Ha a Kovácspatak völgyében járunk, regényes részleteket tár elénk az erdők mélye. Különösen kedves itt a Medve-barlang elneve­zéssel ismert sziklatorok, melyben egy csekély- vizű, de rendkívül tiszta és üdítő forrás fakad. A Medvebarlangtól egy keskeny sziklahasadékon át helylyel-közzel kapaszkodóval jutunk tovább a szép tisztásokkal váltakozó őserdőszerű vidéken. A völgy körül több sétaút vezet a Margit- és Babaforrásokhoz. A kies nyaralóhely szállója homlokzatával a Dunára néz s benne 35 szoba áll rendelke­zésre, aránylag igen olcsó árak mellett. A szálló­ban kádfürdők, a Dunán egy eléggé tágas uszoda és kosárfürdők, a vendéglőben hatalmas fedett táncterem, olvasószoba, zeneterem, fedett teke­pálya, kellemes terrasz, a telep közvetlen köze­lében tennisz-pálya és dunaparti sétány. A kirándulóhelyre Esztergomból minden órában eljuthatunk a csavargőzössel, mely a fő­vonal és Esztergom között a személyforgalmat közvetíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom