Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom gyógyfürdői

112 tott és télen fűthető fedett uszodák. Ez utób­bit 100,000 korona költséggel, a legmodernebb berendezéssel legutóbb létesítették s 1912. tava­szán adták át nyilvános használatra. A nyári évszakban egész nap használható külön férfi és női uszodák állnak a fürdőközönség rendelke­zésére. A vizgyógyfürdőkhöz, zuhanyokhoz és lábfürdőkhöz villamos motor segítségével három­féle, u. m. thermal, állott és hidegvizet hajta­nak. A telepet bérlője Réger István, szakem­berekkel kezelteti, úgy hogy a vizgyógymód minden válfaját igénybe lehet itt venni. Leön- téseket, legöngyöléseket, izzasztásokat, masszí­rozásokat minden módon szakavatott személyzet végez. A fürdőtelepet nemcsak a város közönsége, hanem az ország más vidékéről és leginkább a fővárosból látogatják. A primási fürdő. A vár alatt, a herceg- primási gépgyár közvetlen szomszédságában van szintén egy nagy hévvizforrás, melynek hőfoka itt a Duna vízállása szerint 23—25 C. fokban váltakozik. Uszoda még nincs e helyütt, de több tágasabb és kisebb medence folyton frissülő gyógyvizét nyaranta szintén sokan használják. A fürdők tisztán és szakszerűen kezeltetnek. A rómaiak ismerték ezeket a fürdőket, mert a primási fürdőhöz közel a római időkből két oltárt találtak, melyek a rajta levő felírások sze­rint a betegségek elüzőinek Aesculapnak és Hy- giának tiszteletére szenteltettek fel. A főkáptalani gőzfürdő közvetlenül a „Fürdő szálló“ udvarában. A tulajdonos főkáptalan nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom