Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Esztergom történeti áttekintése
8 már bizonyos közigazgatás megteremtése végett kerületekre is osztotta. A honfoglalás korában az egykori római Salva a szlávoknak egyik legerősebb vára s neve a Duna (Ister) és Garam (Gran) folyók összetételéből származott. Egykorú feljegyzésekben Osztrigom, Strigan, Estrignnt s később a latinos Strigonium néven emlegetik. A magyarok mint tudva van az uj hazában talált nagyobb városokat, ha azok behódoltak, nem pusztították el, hanem azokban megtelepedve, onnan inkább a külföldre kalandoztak zsákmányért. 900-ban már a mai Esztergomot a magyarok tartották megszállva s Gejza fejedelem az esztergomi várat tartja székhelyének. Keresztény papokat hoz az országba, kik hihetőleg már az előbbi évtizedben is jártak e vidéken. Esztergom várában volt a legelső kőből épitett és állandó lakása Gejza fejedelemnek. Az építéshez természetesen a római korból felmaradt erősségek köveit is felhasználták s a magyar fejedelmi udvar a nyugati fejedelmekével kezdett versenyezni. A külföldi kalandozásokban foglyul ejtett papok nagyobb szellemi fölényükkel a műveltség magvait hintik el a fejedelem udvarában s rábeszélik, hogy népét a kereszténység erejével iparkodjon megtelepiteni a Duna és és Tisza táján. Gejza 974 körül már Esztergomban fogadja Piligrim passaui püspök papjait, kik pár évre rá már a fejedelmet és nejét, Saroltát is megkeresztelik több magyar főurral együtt.
