Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)
III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 7. A bábeli torony építése
mithológiai, allegorikus, ótestamentumi, vagy a kor kedvelt klasszikus olvasmányaiból merített kartonok és várják a megrendelőt aki egyéni ízlésének megfelelően kiválasztja faldíszét. Jellemző e kor gobelinjeinek színezésére a sárga összbenyomás, mely az esztergomi gobelinen is szembeötlik. A legvilágosabb sárga tónustól, a legsötétebb okkersárgáig, majdnem sárga színből van szőve. Az esztergomi gobelin másodrendű munka. Nagyobb műhelyben dolgozó segéd, csekélyebb díjazású, silányabb kivitelű, valószínűleg otthoni egyéni vállalkozása. Eredeti karton hiányában, csupán emlékezetére támaszkodva, csak sematikus, elnagyolt munkát végez hetett a szövő. Ennek a következményét látjuk a sokszor indokolatlanul hangsúlyozott, durva, fekete konturrajz- ban, a sötét drapériaként ható háttéren, az egyszínűén hagyott, árnyékolatlan térkitöltő színfoltokon és a részletek elhanyagolásán; ellentétben a pienzai gobelinnek a legkisebb részletet és tónust kihozó gondos textúrájával. 7. A bábeli torony építése. (9. kép.) Brüsszel, XVI. század. Michiel von Coxie? Gyapjú és selyem. Mérete: 182X292 cm. Az erősen megrongált, vászonnal kiegészített gobelin a gyűjtemény legérdekesebb s legértékesebb darabjai közé tartozik. A bibliából vett jelenet a bábeli torony építését eleveníti meg. Az elő- és háttérben serényen folyik a munka, középen női és férfialakok falat emelnek. Jobboldalt szakállas, turbános férfi irányítja a munkát, míg a baloldalon bottal ütni készülő férfi serkent két teherhordó ifjút. A hatalmas alakokból arra lehet következteni, hogy a gobelin eredetileg szélességben és hosszúságban is nagyobb volt. Ebben a feltevésben támogat bennünket a jobboldali, turbó - nos alak erősen kifelé fordított fejtartása, továbbá a teljesen elvágott s botot tartó benyúló férfikéz. Míg 50
