Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)
III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 1. Krisztus a keresztfán
tornyokkal, a kettőt összekötő teret pedig a szemet mélybevivő, távlati hatásra törekvő, a baloldalon háromszoros, a jobboldalon kétszeres éles szögben elforduló fasor tölti ki. A gobelin hátterét városkép, Jeruzsálem zárja le, mely tornyaival és kersztjeivel szelíden rajzolódik bele az enyhén felhős égbe. Az előtér apró, finomszirmú virágokkal van teleszórva, melyek a középtérben ismétlődnek. A színezésben a kék és vörös uralkodik, másodsorban a barna és különböző árnyalatai. Az esztergomi Kálváriát stiluskritikai alapon helyezzük el a Tournai-i gobelinek csoportjába. Eredetére vonatkozólag semmiféle írásbeli adat nem áll rendelkezésünkre. Mivel az esztergomi gobelingyüjte- mény többi darabja is a nemzetközi műkereskedelemből került Ipolyi püspök tulajdonába, —- módszertanilag —, kizárólag az analógiákra vagyunk utalva. A Tournai-i gobelinszövés eredete a XIII. századba nyúlik vissza, azonban igazi fellendülése a XV. század második felében kezdődik és egybeesik a wallon festőiskola fénykorával. Ez a festőiskola, — melynek fő képviselői Robert Campin, Jacques Daret és Rogier van der Weyden voltak —, stílusában szerencsés módon ötvözte össze a francia és a németalföldi elemeket. Egyes adatok szerint gobelinterveket is készítettek, amit igazolni látszik az is, hogy művészetük hatása a Tournaiban készült gobelinek rajzában többé-ke- vésbé érezhető. A kiváló festőiskolán kívül más két tényező is hozzájárult a Tournai-i gobelinművészet világhíréhez, így legfőképpen a tökéletes technikai kivitel. A gobelinszövéshez szükséges nyersanyagot kiváló minőségben készítette és festette a Tournai-i céh. Másodsorban a burgund hercegek magas színvonalú és nagykultúrájú udvari élete igényelte a díszítőművészet termékeit. Nemcsak a gobelin és az iparművészet egyéb ágai nőttek magasra a burgund hercegi udvar éltető melegében, hanem az új nyugateurópai festészet is a 20
