Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

II. Ipolyi Arnold gyűjteménye

szetek városa, Róma.45 Utazásai során meglátogatta Európa híres múzeumait, gyűjteményeit és székesegy­házait. Összeköttetésben állt jónevű külföldi műkeres­kedőkkel, mint a kölni Haberle, az amszterdami Van. Huetten testvérek a nürnbergi Helbing, a müncheni Drey, Spengel, Heilbronner, Rosenthal, a salzburgi Haring és Poliak, a bécsi Fürst és Egger.46 Valószínűleg a fenti műkereskedők révén, vagy tőlük közvetlenül vásárolta gyűjteményének darabjait. Gyűjteményét 1875-ben az árvízkárosultak javára rendezett kiállítá­son mutatták be, ezt megelőzően képgyűjteménye a Központi Papneveldében az érdeklődők számára nyitva állt. Ipolyi püspök maga írt tanulmányt a Száza­dokban a kiállításról (1876), azonban a gobelinekről nem emlékszik meg cikke keretében. A kárpitok — valószínűleg — nehezen kezelhetőségük folytán nem kerültek ez alkalommal kiállításra. 1886-ban Ipolyit nagyváradi püspökké nevezték ki és gyűjteménye is az új székhelyre került. Ipolyi püspök még ez évben meghalt. 1885-ben kelt végrendeletében gazdag mű- gyűjteményét a főegyházmegyének ajánlotta fel. A végrendelet megható sorai a nemzeti művelődés javán munkálkodó és érte aggódó tudós püspök ékesen szóló hitvallása. A végrendelet szerint a gyűjtemény nem értékesíthető, el nem adható, hanem püspöki székhe­lyén létesítendő keresztény egyházművészeti múzeum­ban nyerjen elhelyezést, azzal a kikötéssel, amennyi­ben a püspöki székhelyen nem alapítanának ilyen múzeumot, a gyűjtemény a Simor prímás által alapított esztergomi Keresztény Múzeum tulajdonába menjen át, melynek megalkotásán a két tudós főpap karöltve munkálkodott. A gyűjtemény a nagyváradi püspöki palotában volt és maradt 1896-ig, mikor a gyűjteményt letétbe­helyezték a Biharmegyei Múzeum új épületében. A Biharmegyei Múzeum katalógusa szerint47 ekkor az Tpolyi-gyüjtemény keretében 21 gobelint is kifüggesz­tettek. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom