Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

I. A gobelin művészet nyomai hazánkban

szony-ember képek rajta”. Dobó Ferenc 1602-ben rendelkezik képes kárpitjairól.

Bethlen István erdélyi fejedelem is a legbőkezűbb gobelinkedvelők sorába tartozott. Kárpitjait végrendeletében „házöltözéknek" nevezte. Ezek között a ílan- driai és olasz falkárpitok között volt egy Julius Caesar- sorozat és több római tárgyú gobelin, amelyet Bethlen Gábortól, a nagy fejedelemtől örökölt. Behlen Gábor számadáskönyveiben több alkalommal olvashatjuk, hogy megbízottai által flamand gobelineket vásároltatott. Brandenburgi Katalin fejedelemasszony ingóságai között 1629-ben 12 darab nagyméretű flamand kárpit is szerepel.88 1631-ben az özvegy fejedelemasz- szony visszaköveteli Rákóczi Györgytől a Munkács- várában maradt ingóságokat s felemlít többek között egy Nagy Sándor történetét ábrázoló gobelinsorozatot s értékét 15 ezer tallérban szabja meg.2'1 Az erdélyi fejedelmek birtokában lévő fali szőttesekről, gobelinekről és faliszőnyegekről szemléltető fogalmat nyújt Bethlen István fejedelem 1646-ban Huszton kelt végrendelete.40

Lónyay Zsigmond 1648-ban kelt végrendeletében medgyesi kastélyában lévő falkárpitjairól rendelkezik.41

A XVIII-ik században a gobelinkedvelők között találjuk az egyik Esterházy herceget, aki 1752-ben Beauvaisban 4 darab gobelint szövetett kastélya számára.42

A gobelin a legtöbb ország művészi kultúrájában helyet kapott, igazi fejlődési területe azonban Németalföld és Franciaország volt, ahol úgy művészetileg, mint technikailag legjobban tökéletesedett és kifejezésben, színben, kompozícióban a nemes, nagy művészetekkel lépésttartó és maradandó értékeket teremtő iparággá fejlődött.

Magyarországon azonban gyökértelen volt a gobelinszövés. Nem voltak helyi hagyományai és fejlődési lehetőségei.

13