Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

I. A gobelin művészet nyomai hazánkban

linek később még sok bonyodalomra adtak okot. A család nem akarta kiadni az egri egyházat megillető darabokat s csak Oláh Miklósnak sikerült hosszas fáradozás után Perényi Jánostól visszaszerezni, amint azt Oláh Miklós 1566-ban kelt végrendeletéből tudjuk.25

Oláh Miklós a tragikus sorsú II. Lajos király titkára volt és a mohácsi katasztrófa után a király özvegyét elkísérte Belgiumba, ahol csekély megszakításokkal, 1542-ig tartózkodott. Magyarországi Mária helytartóságával új, nagystílű udvari élet kezdődött Belgiumban. Állandó lakhelyét a brüsszeli palotába helyezte át és a kis mechelni kastély, ahol elődje székelt, feledésbe merült. Magyarországi Mária számára különböző fla- mand műhelyekben dolgoztak és fennmaradtak rendeletéi is, melyek gobelinszövőkre vonatkoznak.20 Oláh Miklós végrendeletében kb. 25—30 darab gobelinről rendelkezett és tekintve, hogy hosszú időt töltött Németalföldön és Magyarországi Mária környezetében tartózkodott, bizonyos, hogy onnan hozta magával falkárpitjait.

Maghy Pál ingóságai között 1529-ben is található 4 falra való öreg kárpit és 4 keskeny padokra való.27

Zaberdini Horváth Mátyás és testvérei 1579-ben elosztották örökségüket és egyebek között egy-egy öreg kárpit jutott Mátyásnak és Kata asszonynak.28

Illésházy Istvánné, Pálffy Katalin 1612-ben Pozsonyban kelt végrendeletében kárpitjait megosztja Illésházy Gáspár és Ujfalussy Erzsébet között. Illésházy Gáspár 1614-ben kelt leltárában az arany- és ezüstingóságok után 4 darab „vörösoszlopos velencei kárpit" is meg van említve.29

Tehát nemcsak a királyi udvarban, de a főnemesi családok palotáiban és udvarházaiban is bevett szokás volt, hogy a falakat ünnepélyes alkalmakkor szövött kárpitokkal ékesítették. Thurzó György egyik levelében figyelmezteti feleségét, hogy vendégeit méltókép foaadja. „Hagyd meg Hansnak, — írja —, hogy a há11