Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

I. A gobelin művészet nyomai hazánkban

leltára valamivel többet árul el ezekről a kárpitokról. Ebben a leltárban a következőket olvashatjuk: „Item varrott, szőtt, kárpit 8 darab," — „egy zöld, falra való kárpit, kin ember képek vannak", továbbá „item 3 zöld kárpit, falra való".20 Ezek az utóbb említett zöld kárpitok valószínűleg verdürök voltak,

Frangepán Berchthold gróf lányának hozománya- Ként aaja Dobrona várát és a ház díszítésére való kárpitjait.21 Ez az adományozás 1515-ben történik.

II. Lajos király idejében a gobelinkultusz továbbfejlődik és különösen egyházi és világi ünnepségek adnak alkalmat arra, hogy a falkárpit-díszítések egyre gyakrabban szerepeljenek. Egykorú feljegyzések számolnak be arról, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján az udvari kápolnát bevonták szőnyegekkel és kárpitokkal.22 A budai királyi palotában, ha a király előkelő vendégeket, vagy küldöttséget fogadott, a termek falait szőnyegekkel vonták be, melyeken rendszerint „a szentírás vagy a mithológia jelenetei voltak ábrázolva". Az 1515. évi udvari számadásokban több tételt találunk, hogy mit fizetett Thurzó Elek kincstárnok a kárpitok felvonásáért.21 (Többször előfordul ezekben a számadási könyvekben ez a tétel: Pro emen- dis claviculis pro affigendis tapetis et cortinis in dominus Regie majestatis.)

A XVI. századi hazai gobelingyűjtők között előkelő helyet foglal el Frangepán Ferenc és Oláh Miklós. Az Olaszországban nevelkedett Frangepán Ferenc 1543- ban kelt végrendeletében ingóságait két részre osztotta. Egyik felét testvére, Frangepán Katalin és annak fia öröklik, vagyona másik nagy részét az egri egyházmegyére hagyta, melynek hosszabb ideig püspöke volt. A családtagoknak, többek között, a Szép Meluzina történetét ábrázoló 7 darab gobelin jutott és egy nevezetes iparművészeti darab, egy aranyedény, melyet Frangepán V. Károly császártól kapott ajándékba. Az egri püspökségnek 12 darab faliszőnyeget hagyott s ezek a tékozló fiú történetét ábrázolták.24 Ezek a góbéid