Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
15 van véve: NISI HAB VND A VÉRIT IVSTICIA VESTRA PLVS QVAM SCRIBARVM ET PHARISAEORVM NON INTRABIT1S IN REGNVM CAELORVM (Máté 5, 20). Hacsak nem fogja felülmúlni a ti igazságtok az írástudókét és farizeusokét, be nem mehettek az mennyek országába.39 Legalul Szent Miklós püspök áll, akinek töredékes feliratát Széless nem tudta feloldani.40 Jelenlétét a kapun sokféleképen magyarázhatjuk. Széless szerint az egyházmegye második védőszentje, akinek oltára is volt a székesegyházban, melyet a Kanizsay-féle Visitatio is említ. De mint a hajósnép védőszentje, helyi tiszteletével is számolhatunk Esztergomban. A kapu két oldalára elhelyezett alakokban és feliratokban határozott ikonográfiái terv és programm nyilatkozik meg. A külső ívek alatt — mint már említettem — azok foglalnak helyet, akik megjövendölték Jézust. (Feltételezve, hogy a hiányzó alak valóban Jeremiás.) Jóslatuk is erre vonatkozik. A kapufélen elhelyezett három-három alak Jézusról, megtestesüléséről tesz tanúságot, éspedig a következő rendben. Legfelül a két apostolfejedelem, két evangélista követi. Mindkét oldalon a legalul helyi szent: Szent Adalbert és Szent Miklós. Ez utóbbiak feliratait — sajnos — nem ismerjük, pedig sokat segítene az ikonográfiái programm megállapításánál. A porta speciosának már ez a része is sok rokonságot mutat a XII. századi francia és olasz, plasztikával gazdagon díszített templomkapuk ikonográfiái rendszerével. Ezekről pedig a szak- irodalom már régen kimutatta, hogy szoros kapcsolatban állanak egy Szent Ágostonnak tulajdonított beszéddel, mely az arianusok, pogányok és zsidók ellen szól. Ezt a pseudo-Augustinus Sermot a XII—XIII. században Karácsony ünnepének reggelén szokták elmondani. Lényege, hogy a hitetlen zsidóval szemben az ó-szövetség alakjait vonultatja fel, egy-egy mondatot adva szájukba, hogy tegyenek hitet Jézus Krisztus mellett. Izaiás, Jeremiás, Dániel, Mózes, Dávid, Habakuk, Simeon, Zakariás, Keresztelő Szent János egymásután lépnek fel és tanúbizonyságot tesznek Jézus Krisztus istensége mellett. A beszédet erősen dramatikus formája szinte predesztinálja, hogy liturgikus játékká váljék, ami a XII. században meg is történt. Ezzel egyidőben a székesegyházak főkapuin megjelennek a próféták és az ószövetség nagyjai, kezükben feliratokat tartva, melyek javarésze megegyezik az Augustinus-Sermo-ban előforduló bibliai idézetekkel. Valószínű tehát, hogy a prófétáknak, apostoloknak, a főkapun való alkalmazása a prófétajátékok- kal, illetve a pseudo-augustinus-Sermo-val áll a legszorosabb 39 Széless a habundaverit kifejezést külön kiemeli. V. ö. iT jegyzet. 40 Széless kéziratában lerajzolja a betűket: MJROII / PONTAI / MII ÍZ / SESS / IIOO, majd nyomtatványában úgy nyilatkozik, hogy a felirat ilyenforma lehetett: METR.. MIR. S ESASAE. QVIN SEOR,
