Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
12 kék) márványt használtak alapnak. Ennek megfelelően a ritkább és külföldi fehérmárványt a legfontosabb részek, az arcok, végtagok, feliratok készítésére tartották fenn. Ez magyarázza, hogy míg külföldön ezek a kritikus részek: kéz, fej, feliratok az alappal öszefüggően készültek, fehérmárvány lévén az alap, Esztergomban ezt mindig berakással, idegen anyagból, fehérmárványból készítették. Stílus szempontjából meg kell állapítani, hogy az általunk ismert és felsorolt emlékek alig hozhatók a porta speciosával közvetlen művészi kapcsolatba, főként azért, mert művészileg alacsonyabb fokon állanak (az athéni, konstantinápolyi, mistrai és anco- nai töredékek) vagy egészen más szándék vezette a művészt, mint a szent Eudoxia raffináltan primitív darabjánál láttuk. Természetesen fenn kell tartanunk azt a lehetőséget is, hogy általunk még nem ismert darabok is lappanghatnak a kellően nem publikált bizánci emlékanyagban. Esztergomban viszont kétségtelen, hogy nem a porta spe- ciosa volt az egyetlen hasonló technikájú alkotás. Felsoroltunk jónéhány emléket, ezenkívül az esztergomi kőtárban van néhány olyan töredék is, amit nem tudunk a porta speciosával kapcsolatba hozni (többnyire kisebb jelentőségű töredékekről van szó). Széless is többször említi, hogy a székesegyházban feltűnően sok a vésett képek száma, néhányat le is ír, melyeknek nyomát sem találjuk.32 A meglevő anyagban is jelentős kor- és stíluskülönbséget ismertünk fel. A püspöki trón oldala és a signifert ábrázoló töredékek más mester kezétől származnak, korábbiak, s nem a porta speciosa művésze alkotta. Minthogy a Szent István protomartir-templom timpanonja bár egykorúnak, stílusa is hasonlónak látszik, mégis más kéznek véljük, mint aki a porta spe- ciosán dolgozott. Feltűnő, hogy a történeti adatok összevetéséből kérlelhetetlenül jelentkező kronológia a kapu építésére és művészi díszítésére alig pár évet enged, ami azt a következtetést vonja maga után, hogy nemcsak egy mesterrel, hanem egy műhellyel kell számolnunk. Hogyan alakult ki ez az esztergomi műhely, arra a töredékes emlékanyag alapján csak feltevésekkel válaszolhatunk. Feltehetünk egy esztergomi műhelyt, mely nemcsak egy feladat (a porta speciosa) elvégzésére vállalkozott. Lehetséges, hogy már a század közepén is megoldott feladatokat, amire a püspöki trón oldala a példa. A pécsi Jákob-sírkövet nehezebb az előzmények közé számítani, hacsak nem a XII. században készült, 32 Széless leír egy töredéket, melyen Mária Szent Józseffel látható. Feliratát is feljegyzi: I. C. és MARTA. Szerinte a szentcsaládot ábrázolta és a porta speciosa templom felé tekintő belső oldaláról esett le. A képekkel kapcsolatban azt hallhatta, vagy gondolta, hogy bizánci, görög eredetűek, éppen ezért többször kitér a görögök szerepére éppen a vésett képekkel kapcsolatban. „... a görögségnek semmi nyoma, semmi görög jelzés, pedig a templomban nagy a vésett képek száma. Ebből kézzelfoghatóan kitűnik, hogy akár Adalbertét, akár Pilgrimet vesz- sziik hitterjesztőnek, a vésett képek az ő módjuk szerint készültek“. 5. ternio, 5. §.
