Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Király Közt
Esztergom vára helyreállításai munkálatai - kisebb-nagyobb megszakításokkal - folyamatosan haladtak. Az érsek kérésére a pápa az őt illető annáták (az évi érseki jövedelem pápának fizetendő tizede) átengedésével is segítette az építkezést. 1528-hoz képest az érsek birtokainak pusztulását és anyagi erőinek csökkenését az országgyűlés is elismerte: az 1537: 16. te. szerint már csak 50 könnyű fegyverzetű lovas állandó tartására kötelezték, s általános hadjárat esetén ezt ugyanennyivel kellett kiegészíteni, s ezen felül 200 huszárral.78 Az 1538. évi váradi béke nyugodt éveket ígért, de János király nősülése, fiának születése (1540. július 7.), majd János király halála (1540. július 21.) gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Ekkor ismét előtérbe került Esztergom, mint a Buda elleni hadműveletek legalkalmasabb támaszpontja. 1540 októberében Lenard Fels Esztergomból indult Buda bevételére. Visegrád alsó várát elfoglalta, majd kardcsapás nélkül az övé lett Vác, elfoglalta Pestet, de mivel Budával semmire sem ment, Pesten őrséget hagyva Tatát, majd Fehérvárt vette be. 1541 februárjában ezeket a sikereket csak némileg ellensúlyozta az, hogy Izabella özvegy királyné hadvezére, Petrovics Péter elfoglalta Vácot; Pest német őrsége azonban kitartott, ezzel Buda közvetlen veszélyeztetettsége nem szűnt meg. 1541-ben Ferdinánd újra megkísérelte Izabella székhelyének, Budának elfoglalását. Ez végzetes lépésnek bizonyult. A szultán, hogy az ország további megosztottságát biztosítsa, az elhunyt János király csecsemő fia segítségére sietett, s csellel magának foglalta el Budát. Ekkor vált Visegrád és Esztergom végvárrá. MEGHIÚSULT REMÉNYEK A szomszédság hamarosan éreztette hatását Esztergom vidékén is. Egy 1542. január 9-i bécsi értesítés szerint néhány nappal azelőtt a törökök Esztergom és Sopron közelében több mint 17 falut elpusztítottak: felégették, népét fogságba hurcolták. Ferdinánd számára két lehetőség kínálkozott: Esztergomot erősíteni vagy Buda 78 KOLLÁNYI FERENC: Regesták a római és pármai levéltárakból. 1524-1597. Történelmi Tár 1905. 326. old. 76 Corpus Juris Hungarici 1526-1608. Bp. 1899. 43. old.