Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Két Király Közt

felüdültek, s így később hazasiethettek hazájukba... Mikor a király és Gritti Lajos ezt meghallotta, mindjárt megijedtek egész hadinépükkel (tudniillik Szulejmán elvonulását meghallották). És mi kedves testvérek, kik a törökkel tartottunk, hová mehetünk? Nemsokára a törökök haderői, melyek a vízen voltak, mintha ostorral ütötték volna, olyannyira gyorsan eltűntek, mikor hallották, hogy Katzianer jön katonáival. Azután Török Bálint és Bakytt Pál táboraikkal sértetlenül Esztergom védelmére megérkeztek. És János király Gritti kormányzóval eljött. A Duna folyó melletti Szentendre falu mellett éjszakáztunk. Reggel a tizenegyezer szűz ünnepnapján sátrában hallgatott a király misét (október 21.). Az ebéd idejére Budára értünk.”

Úgy látszik, az esztergomiak számítottak János király seregei újabb támadására, mert a velencei signoria isztambuli követe azt jelentette 1532. december 31-én, hogy Esztergom várát élelmiszerekkel látták el.75

1532-ben a törökök semmiféle eredményt sem értek el, János is eredménytelenül ostromolta Esztergomot. Tehát voltaképpen minden maradt a régiben. Előrejutni Ferdinánd sem tudott, mert bátyja, V. Károly császár hatalmas seregével csak Bécset fedezte, s a szultán elvonulása után a hadat feloszlatta.

Mivel Ferdinánd és János kimerült a meddő hadakozásban, felújították a béketárgyalásokat. 1533. február 7-én Pozsonyban ültek össze tanácskozni a két fél követei. Itt értesültek a magyarok Ferdinánd egyik diplomatája, Hieronimus de Zárának Las- cano esztergomi várnagyhoz küldött leveléből, hogy Ferdinánd békét kötött a szultánnal. A feltételek szerint mindenki az általa addig elfoglalt országrészt tarthatja meg, ha Ferdinánd Esztergom kulcsát átadja a szultánnak. Utóbbi a rendekből heves ellenzést váltott ki, és május közepén küldöttségük Bécsben írásban is óvást emelt. Kárhoztatták az ország kettéosztottságát is, mondván: „... bajos és szokatlan dolog, hogy egyazon nyelvű és szokású, azonegy törvény szerint élő népnek két királya legyen... A török Esztergom várának kulcsát kívánja Felségedtől, mint magában parányi dolgot; de mi, kik ezen emberek álnokságát ismerjük, nagynak tartjuk. A szultánnak semmi vágya a kulcs birtoka után, maga a vár is, mint vár, nem sok nyomatékkai bír a szemében; de ő Esztergomban mintegy Felséged Budáját, Felséged királyi székét látja,

75 Idézett részek dr. MÁRFFY ÖDÖN: Esztergom 1532-iki ostromához. HK 1912.95-102. old. ÓVÁRY 248. sz 52. old. Magyar humanisták levelei XV-XVI. század. Közreadja V. KOVÁCS SÁNDOR. Nemzeti Könyvtár. Gondolat. Bp. 1971. 572. old. VIDOVICH: Istvánffy 206-209. old. SZERÉMI 217.. 219-220. old. További adatok KARÁCSONYI JÁNOS: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig II. köt. MTA. Bp. 1924. 45. old. ACSÁDY 89-90.. 94-95. old.

74