Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Király Közt
képest ennyi elegendőnek számított. Az őrséget erősítették a dunai naszádosok is. Úgy tűnik, hogy a kamara az utolsó pillanatban valahonnan mégis kerített pénzt és élelmet, s fölszerelte a várat. Az őrséget is átszervezhették, mert a magyarok mellett már csak spanyolokat találunk. Istvánffy szerint Gritti faltörő ágyúkkal kezdte lövetni a várat, és alatta az érseki várost szárazon és vízen körülzárta. A spanyolok és magyarok vitézül védték az erősséget. Gritti katonáit nem engedték a falakhoz közel. Hiába kezdett Gritti aknát fúratni, ellenaknával meghiúsították a várbeliek. A sáncok ásását kirohanásokkal is nehezítették, sok sáncásót megöltek. Az ostrom jelentős pusztításokkal járt. így például a ferences templom szentélye és a kolostor épülete súlyosan megrongálódott, de az őrség kitartott még azután is, hogy a várkapitány, Tomás Lascan elesett. A parancsnokságot testvére, Martin Lascan vette át. Sőt, sikeres kitörést is hajtottak végre. Néhány nappal ezután Horváth Bertalan magyar-spanyol vegyes csapattal, kora hajnalban a hajók part menti török őrségére tört, sokat levágott, elfogott közülük, a többieket pedig a hajókra kergette. A török segítségére rendetlenül előnyomuló erdélyi lovasságot gyakorlott puskásainak sortüzé- vel megfutamította, és veszteség nélkül tért vissza a várba. Gritti ezután a kiéheztetésben reménykedett. Szökevények és kémek tudósították a várbeli élelemhiányról. Az ostromlottak egy éjjelen kiküldték a pécsi Kis Pétert Katzianerhez, Ferdinand egyik vezéréhez, hogy próbáljon meg a folyón keresztül segélyt adni a várnak. Esztergom ostromáról rendszeresen tudósította Ferdinándot Pozsonyból Wolfgang Prantner császári biztos. Szeptember 4-i levelében a török foglyoktól származó híreket írta meg: Esztergom ostroma igen lanyhán folyik, Grittinek nincs elég puskapora. János király pedig Budára tért vissza. Az ostromlók hadi gályái igen rossz állapotban vannak. Hír szerint a szultán megparancsolta Jánosnak, hogy Buda és Pest között hidat építtessen, s ez a török Bécs alóli futásának előjele lehet. Szeptember 10-én Prantner V. Károly császárnak számolt be János és Gritti hadáról, az ostrom folyásáról. Ezeket a híreket a pápai biztosok költségén küldött kémektől tudta meg. így többek között a török-magyar naszádok ágyúiról is közölt kémjelentést. Utóbbi adatok különösen becsesek voltak, mert a várbeliek kérését teljesíteni akarván, katonákkal megrakott naszádokat küldtek a vár megsegítésére. Grittit kémei 72 időben értesítették erről, s így időben ellenintézkedéseket tehetett. A Kászim és Nu-