Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Király Közt
vára is őt fedezte. János király a két vár - Esztergom és Visegrád - Budához való veszedelmes közelségét csak békével tudta ellensúlyozni. A hadiszerencse megfordítását csak török segéllyel kísérelhette volna meg János király. De erre mégsem került sor. Talán mert a - korábbi - Mehmed-féle hadjárat eredményeit maga is láthatta, mint ahogy Istvánffy leírja: „Amint János király mesz- sziről, a vár ablakából (Buda várából) meglátta, hogy az ártatlan férfiak és nők nagy sokaságát kegyetlen szolgaságba hurcolják, azt mondják, nem tudta visszatartani könnyeit, s sóhajtva és szomorúan azt mondta környezetének, hogy ennek a csapásnak és szerencsétlenségnek nem ő, hanem Ferdinánd és a németek az okai...”73 A török Portát is nagyon felbőszítette Esztergom ostroma. A határszéli pasák parancsot kaptak János megsegítésére. Betetőzte ezt a szultán fenyegetése: 1531-ben hadbaszáll Ferdinánd ellen. Erre azonban nem került sor a birodalom egyéb gondjai miatt. Mindenesetre még 1531. május 28-án a velencei Signoria arról értesítette franciaországi követét, hogy Aloisio Gritti Budára érkezett, s a szultántól parancsot várnak az Esztergom elleni hadjáratra.74 1531 nem volt nyugalmas éve Várdai Pál érseknek, dacára, hogy a török támadás nem következett be. Esztergom is sokat szenvedett a zsoldosok garázdálkodása miatt. Várdai Pál most nemcsak szóban, hanem tettekkel is bizonyítani akarta János király iránti hűségét. Esztergom őrségének spanyol kapitányát pénzzel rávette arra, hogy gyújtsa fel a vízi bástyát, s amint az őrség annak oltására kitódul, mögötte a vár kapuit zárassa be, az őrség kintreked, s így bent csak az érsekhez hű emberek maradnak. De a cselre rájöttek, a spanyol kapitányt elfogták, s az a kemény vallatás során elárulta; hogy az érsek vette rá az akcióra, s megmondta, mikor, hol tárgyalt erről az érsek megbízottjával, egy püspökkel. A püspököt szobafogságra vetették, majd Pozsonyba vitték. Az érseket illetően 1531. május 29-én azt tanácsolta Fels (Fels Lénárd Ferdinánd egyik legjobb, legtehetségesebb hadvezére), hogy Ferdinánd hívassa magához, hogy ott személyesen győződjék meg hűségéről. 1532. április 25-én I. Szulejmán szultán hadba indult Isztambulból. Ferdinánd későn indította el követeit, s így azok már Szerbiában találták a szultánt; hiába ígért Ferdinánd minden addiginál többet, Szulejmán innen már nem fordult - nem is igen 73 ISTVÁNFFY 149. old. BÁNLAK.Y 13. r. 81. old. ACSÁDY 87. old. 74 ÓVÁRY 188. sz. 41. old. 196. sz. 42. old. ACSÁDY 88. old.
