Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Két Király Közt

TÖRÖK INTERMEZZO 1529 Ferdinánd eddigi minden sikerét elsöpörte. Azzal kezdődött, hogy az esztendő közepére csaknem egész Erdélyt János király uralta. Az ország hangulatát jól kife­jezi II. Lajos özvegyének, Mária királynénak bátyjához, Ferdinándhoz írott levele, amely Znaimban kelt 1529. június 17-én: „Vigyázzon Felséged, nehogy Magyaror­szágot és ami hozzá tartozik elveszítse. A nép morog Felséged ellen és morog azok ellen is, akik Felségedet adták neki királyul. Általános a panasz, hogy Felséged ígére­teit nem váltja be, hogy a vajdát (János királyt) nem űzte ki az országból, hogy a vég­várakat nem szerezte vissza, sőt hogy még újabbakat is elveszített, hogy hadai gono- szabbul bánnak a hű lakosokkal, mint a lázadókkal, és gonoszabbul dúlnak és fosz­togatnak, mint a török.”58 Ferdinánd az év derekára megpróbálta megszervezni a kezén maradt Dunántúl és a Felső-Magyarország védelmét. Kulcsfontosságú volt a Duna vonala és ezen belül a Duna-könyök. A Budán székelő magyar helytartótanácsot és Nádasdy Tamás budai várnagyot Ferdinánd értesítette június 27-i levelében, hogy Buda védelmére két zászló- aljnyi gyalogost küld. Szándékában állt Esztergom őrségének növelése is: Besserer és Trabinger parancsnoksága alatt 1000 katonát küldött, de az esztergomi érsek nem fogadta be őket a várba. Közben a helytartótanács egyre melegebbnek találta a hely­zetet Budán. Nem is annyira Jánostól féltek, hanem Szulejmán szultán közeledő hadá­tól, aki a hírek szerint Bécsig meg sem akart állni. Thurzó Elek távozása után a hely­tartótanács követséget menesztett Ferdinándhoz, hogy engedélyezze Esztergomba költözésüket. De csak arra kaptak engedélyt, hogy kizárólag „nagy veszély” esetén, s akkor is az „utolsó pillanatban” távozhatnak. A helytartótanács urai hamar elér­kezettnek vélték ezt az „utolsó pillanatot” s elszeleltek Esztergomba, Nádasdyra bízva Buda védelmét. Minderről augusztus 7-én értesítették Ferdinánd királyt is. Ugyan­erről augusztus 22-én Nádasdy is tudósította a királyt. Micsoda sietség! Pedig I. Szu­lejmán csak augusztus 18-án ért Mohács mezejére. A helytartótanácsnak azonban Esztergomban is rövidesen égni kezdett a talpa alatt a föld, s tovább menekült.59 58 BÁNLAKY 13. r. 41-48. old. az idézett levélrészlet 49. old.-án; Bécs ostromához RÁZSÓ GYULA: Az 1529-es török hadjárat stratégiai problémái. HK 1976. 1. sz. 3-41. old. 59 R. KISS ISTVÁN: A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549-1551. évi leveles könyve. MTA Törté­nelmi Bizottsága kiadása. Bp. 1908. XXI-XXIV. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom