Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Király Közt
TÖRÖK INTERMEZZO 1529 Ferdinánd eddigi minden sikerét elsöpörte. Azzal kezdődött, hogy az esztendő közepére csaknem egész Erdélyt János király uralta. Az ország hangulatát jól kifejezi II. Lajos özvegyének, Mária királynénak bátyjához, Ferdinándhoz írott levele, amely Znaimban kelt 1529. június 17-én: „Vigyázzon Felséged, nehogy Magyarországot és ami hozzá tartozik elveszítse. A nép morog Felséged ellen és morog azok ellen is, akik Felségedet adták neki királyul. Általános a panasz, hogy Felséged ígéreteit nem váltja be, hogy a vajdát (János királyt) nem űzte ki az országból, hogy a végvárakat nem szerezte vissza, sőt hogy még újabbakat is elveszített, hogy hadai gono- szabbul bánnak a hű lakosokkal, mint a lázadókkal, és gonoszabbul dúlnak és fosztogatnak, mint a török.”58 Ferdinánd az év derekára megpróbálta megszervezni a kezén maradt Dunántúl és a Felső-Magyarország védelmét. Kulcsfontosságú volt a Duna vonala és ezen belül a Duna-könyök. A Budán székelő magyar helytartótanácsot és Nádasdy Tamás budai várnagyot Ferdinánd értesítette június 27-i levelében, hogy Buda védelmére két zászló- aljnyi gyalogost küld. Szándékában állt Esztergom őrségének növelése is: Besserer és Trabinger parancsnoksága alatt 1000 katonát küldött, de az esztergomi érsek nem fogadta be őket a várba. Közben a helytartótanács egyre melegebbnek találta a helyzetet Budán. Nem is annyira Jánostól féltek, hanem Szulejmán szultán közeledő hadától, aki a hírek szerint Bécsig meg sem akart állni. Thurzó Elek távozása után a helytartótanács követséget menesztett Ferdinándhoz, hogy engedélyezze Esztergomba költözésüket. De csak arra kaptak engedélyt, hogy kizárólag „nagy veszély” esetén, s akkor is az „utolsó pillanatban” távozhatnak. A helytartótanács urai hamar elérkezettnek vélték ezt az „utolsó pillanatot” s elszeleltek Esztergomba, Nádasdyra bízva Buda védelmét. Minderről augusztus 7-én értesítették Ferdinánd királyt is. Ugyanerről augusztus 22-én Nádasdy is tudósította a királyt. Micsoda sietség! Pedig I. Szulejmán csak augusztus 18-án ért Mohács mezejére. A helytartótanácsnak azonban Esztergomban is rövidesen égni kezdett a talpa alatt a föld, s tovább menekült.59 58 BÁNLAKY 13. r. 41-48. old. az idézett levélrészlet 49. old.-án; Bécs ostromához RÁZSÓ GYULA: Az 1529-es török hadjárat stratégiai problémái. HK 1976. 1. sz. 3-41. old. 59 R. KISS ISTVÁN: A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549-1551. évi leveles könyve. MTA Történelmi Bizottsága kiadása. Bp. 1908. XXI-XXIV. old.
